Szalajka völgy Szilvásvárad

Bejegyezte: Manóka , 2010. február 18., csütörtök 4:27

Hétvégi túra a legszebb magyar vízeséshez

 Aki a szilvásváradi fogatos-bemutatók színteréről egyszer körbenéz, tekintetét elkerülhetetlenül magára vonják a sűrű erdők borította hegyek. Ezek talán már sejtetik a szemlélődővel, hogy közöttük egy ritka szépségű völgy kanyarog, a Szalajka völgye, a Bükki Nemzeti Park bejárata.

 A lóverseny pályáktól a sziklaforrásig és a híres fátyolvízesésig kiépített turista út vezet fel, de érdemes egyszer a zakatoló erdei kisvasutat is kipróbálni, amint az nyitott kocsijaival kanyarog a sűrű lombok között felfelé. Közben csak egyszer áll meg rövid pihenőre a halastavaknál. A keskenyvágányú kisvasút eredetileg a fakitermelést szolgálta, ezzel szállították a völgy alján fekvő fatelepig a faanyagot.
Forrás: [origo]

Amint halad az ember felfelé a kanyargó Szalajka mentén, önkéntelenül egyre csendesebb lesz minden ide látogató erdőjáró. Valahogy magával ragadja az embert a természet eredetisége, érzi, hogy itt nem valami röpke újkori műanyag-kulisszákról van szó, őstermészetet lehel a Bükk.
Mire a szabadtéri múzeum bejáratához felérünk, már kaptunk annyi benyomást, és találkoztunk már annyi természetes méltósággal, hogy elfelejtsük saját bajainkat és átadjuk magunkat a természet csodáinak.

Forrás: [origo]

A Bükk Magyarország legnagyobb összefüggő bükkös erdeje, az elmúlt évszázadokban nem volt lakatlan. Az itt élő ember gondoskodott arról, hogy bioszférája épségben megmaradjon, ő magával együtt tovább éljen, és életvitelével lehetőleg ne tegye tönkre azt. Fáiból, vizeiből, állatvilágából csak annyit használt saját céljaira, amennyi természetes módon megújulni volt képes. Nem károsították kipufogógázok a lombokat, nem zavarta motorfűrész hangja az állatvilágot, pedig sokoldalú, serény munka folyt helyenként a Bükk erdeiben.
A Szabadtéri Múzeum gondosan összeállított állomásai az erdőben és az erdővel élő ember küzdelmes életét mutatják. Meghatározó elem ebben természetesen a fa kitermelésének, gyakorlati megmunkálásának, valamint szállításának egykori módozatai, egészen a szén- és mészégetésig. Láthatjuk itt a zsindelykészítők és fogatosok szabad füstjáratú lakókunyhóit is, a kövekből épített üveghutát és a vasolvasztó masszát.

Forrás: [origo]

A múlt érzékenyebb emlékeit, a Szalajka-völgy Erdészeti Múzeuma őrzi. Az erdők fafajtáinak tudományos bemutatása mellett ott találjuk a fakitermelés szerszámait, a vadászfelszerelést és rendkívül élethűen megjelenített állatvilágát: a testes vaddisznótól és óriási szarvasbaktól kezdve egészen az erdő madaraiig.
Az Erdészeti Múzeum különlegesen részletes ismertetőt nyújt a természetkedvelőnek. A vidék talajmintái ugyanúgy megtalálhatók itt mint pl. az erdő fáinak rügymintái, hasznos és káros rovarok, lepkék gyűjteménye, stb. Az Erdészeti Múzeumra csak az bukkan rá, aki az utat gyalog teszi meg a fátyolvízeséstől a völgy aljáig.

Forrás: [origo]

A völgyből gyalogosan, vagy a völgy bejáratánál bérelhető hegyi kerékpárokkal bárki felkapaszkodhat az ország egyik legkülönlegesebb természeti látnivalójához, a Bükk-fennsíkra. Aki az utóbbi módon próbálkozik, a kisvasút nyomvonalát követve, majd 1,5 kilométer múlva balra kanyarodva, a műúton juthat fel a fennsíkra. Az Olasz-kapun áthajtva juthatunk ki a megejtően szép sík vidékre, s egészen a bánkúti síházig is elkerekezhetünk.

[origo]

0 megjegyzés

Eger

Bejegyezte: Manóka , 2010. február 17., szerda 4:30

Eger

Eger Heves megye székhelye, a Bükk dél-nyugati lábánál, a tengerszint felett 180 m-re fekszik, Budapesttől mintegy 128 km-re. Elsősorban az Eger-patak völgye határozta meg a városszerkezetet, így észak-déli irányban 12 km hosszú, kelet-nyugati irányban pedig 3 km széles.


Eger és környéke


Eger - a vadregényes Bükk hegység lábánál fekszik, Közép-Európa egyik legszebb barokk városa. Az ezeréves püspöki székhely történelmi műemlékeinek és nevezetességeinek köszönhetően igen népszerű zarándokhellyé vált. Lássuk, mit kínál látogatóinak a hazaszeretet, a gyógyfürdők, és a bor városa!

Ágyu - egykor a várat védte - Faragó Ferenc fotója
A város látnivalói közül első helyen említjük meg a török idők győztes végvárát, az egri várat. Mint azt már a történelemkönyvekből is tudhatjuk, 1552-ben Dobó István várkapitány maroknyi csapatával több, mint 1 hónapig védte a negyvenszeres török túlerővel szemben. Az itt zajló ostrom után Eger a török hódítások elleni hősies küzdelem jelképe lett.

A főtér felé vezető Dobó utcában kapott helyet a Palóc Népművészeti Kiállítás. A kiállításon az Eger környéki néprajz színes emlékeit, hagyományait, csodálatos szőtteseit, népi hímzéseit, kerámiáit, gondos szűcsmunkáit, és egy palóc lakodalmas menet ünnepi népviseletét tekinthetjük meg. A férfiak érdeklődésére nagyobb hatással van a közelben lévő Fegyverkiállítás.


Minorita templom - Faragó Ferenc fotójaA Dobó térre, a régi piac helyére érve az ország egyik legszebb barokk templomát, a Minorita templomot csodálhatjuk meg, amelyet Páduai Szent Antal tiszteletére emeltek 1771-ben. A bejárat feletti szép zárókövön olvasható jelmondat önmagáért beszél: "Istenért semmi sem elég."


A közelben a Knezich Károly utca látványossága a 40 méter magas, 97 lépcsős minaret, Európa legészakibb török kori építménye. Az utca névadójának, a tizenhárom aradi vértanú egyikének a lakóháza itt állt, amelyre ma emléktábla emlékeztet.


Buttler ház - Faragó Ferenc fotójaA Kossuth Lajos utca csodálatos épületei, kovácsoltvas erkélyekkel díszített barokk, copf stílusú és rokokó palotái gyönyörködtetik szemeinket. Kiemelkedő építészeti értékekkel bír a Kispréposti palota, a Nagypréposti palota, a barokk ferences kolostor és templom, valamint a város egyik legrégebbik épülete, a Buttler-ház. A Buttler-ház arról is nevezetes, hogy falai között játszódtak Mikszáth Kálmán "Különös házasság" című regényének jelenetei. A Megyeháza kapualjában láthatjuk Fazola Henrik kovácsmester egyedülállóan szép kovácsoltvas kapuit. Érdemes beljebb is sétálni, mert a Megyeháza udvarán találunk még egy a 18. századból származó barokk épületet, amelyet börtönnek építettek. Később a Levéltárként használták, 1993 óta itt kapott helyet a Heves megye és Eger a 18-19. században című várostörténeti kiállítás és a Sportmúzeum.


Érseki Székesegyház - Faragó Ferenc fotójaAz Eszterházy tér ékessége a klasszicista érseki székesegyház, mely hazánk második legnagyobb temploma. A 19. században rekord idő alatt elkészült templomot sokáig díszítették. A szentélyben látható főoltárképen Szent Jánost, a bazilika és az egyházmegye fő védőszentjét láthatjuk. A turista szezonban naponta hallható orgona az ország legnagyobb orgonája!

A templommal szemközt áll a késő barokk kori Líceum. Emeletén az ország egyik legszebb könyvtára, a Főegyházmegyei Könyvtár várja látogatóit. A könyvtárterem míves copf stílusú bútorzata és mennyezetfreskója méltán vívja ki elismerésünket a 18. századi mesterek iránt. A 130 000 kötet között olyan értékeket is őriznek a könyvtár falai, mint az első, 1473-ban Magyarországon nyomtatott könyvet, Mikes Kelemen eredeti leveleit (1717-58), és az egyetlen hazánkban található Wolfgang Amadeus Mozart által írt levelet (1787. augusztus 2.)

A Líceum tornyában működik az ország első csillagászati múzeuma, a Spekula Csillagvizsgáló. Próbáljuk ki az 1779-os technikával felszerelt periszkópot, mely a csillagásztorony legérdekesebb, legkedveltebb berendezése. A periszkóp különlegessége abban rejlik, hogy a besötétített szobában lévő fehér asztalra vetíti a város élő képét.

Az egri Érseki Gyűjteményi Központ az Érseki palotában kapott helyet és a legjelentősebb egri püspökök és érsekek munkásságát mutatja be.


Széchenyi utca - Faragó Ferenc fotójaSajátos hangulata van a Széchenyi utcának, a város sétálóutcájának. Ínycsiklandó illatokat árasztó éttermek, teraszos cukrászdák és sörözők várják az arra járókat. Ebben az utcában két templom is található: a Szent Bertalan és a Szent Anna templom. A szemfülesek felfigyelnek a Patikamúzeum szép cégérére és a Tűzoltó téren a Tűzoltó Múzeumra.

A Vitkovics utcában a copf stílusú görögkeleti szerb templom jelenthet látnivalót. Szenteljünk figyelmet a templom remekmívű ikonosztázának, mely 1789-ből való.
A város fürdőnegyedében található a Török fürdő a török hódoltság alatt kialakult hagyományos fürdőkultúra emléke. Szomszédságában a Termálfürdő egész évben várja a fürdőzőket. A különböző medencékben megmártózva kellemes órákat tölthetünk el, ugyanakkor mozgásszervi betegségeinkre is gyógyírt lelhetünk. A Termálfürdő területén, és a fürdő melletti Érsekkertben tett sétáink alkalmával hatalmas platánfák látványa gondoskodik a meghitt hangulatról.

A fürdő másik oldalán a Szent József parkban épített díszes ivókútból a közelben feltörő ásványvízből kortyolhatunk. A park mellett áll a Makovecz Imre által tervezett Bitskey Aladár Uszoda nemzetközi és országos úszó- és vízilabda versenyek kedvelt helyszíne.


Egro borvidék - Faragó Ferenc fotójaEger városát sokan a kiváló vörös- és fehérborok hazájának ismerik. Az egri borok valóban messze földön ismertek, a leghíresebb azonban mégis az Egri Bikavér. Különleges zamatának, ízvilágának, bársonyos, mély színének köszönhetően az Egri Bikavér neve mára az egész világon fogalommá lett. Ha hangulatos egri borozgatásra vágyunk, térjünk be a Szépasszony-völgy tufába vájt évszázados pincéibe, vagy a Kőporosi, Verőszalai pincékbe, ahol végigkóstolhatjuk a táj világhírű borait!

Boros cégér - Faragó Ferenc fotójaAz egri emberek nemcsak szeretnek, de tudnak is ünnepelni! Az itt élők hiszik, hogy borban az igazság, és ezt mi sem bizonyítja jobban, mint a városban évről-évre megrendezésre kerülő szőlő-és borünnepek. Júliusban az Egri Bikavér ünnepe Szent Donát napján, augusztusban a Bormustra, szeptemberben az egri és környékbeli Szüreti Napok, decemberben pedig a Szent János-napi borszentelés és a Borszalon várja látogatóit a borkóstolókkal egybekötött mulatságokra!

A borünnepeken kívül még számos kulturális rendezvény és fesztivál színesíti a palettát. Januárban az Újévi koncert, márciusban a Tavaszi Fesztivál, júniusban a Nemzetközi Katonazenekari Fesztivál, júliusban a Strandfesztivál, a Végvári vigasságok, az Agria Nyári Játékok, az Ünnepi fesztivál a barokk Egerben, augusztusban a Szépasszony-völgy Fesztivál, szeptemberben az Agria Nemzetközi Néptánctalálkozó várja változatos programjaival az érdeklődőket!

S hogy milyen étek kerüljön asztalunkra a barokk és a borok városában? A város világhírű vörösbora, az Egri Bikavér különleges zamata kitűnően érvényesül a pörkölt jellegű, valamint a sült húsételek mellett.
Persze az egries húsleves és az egri gömbpalacsinta se maradjon le a rendelésünkből!

Az Egri vár

Eger vára - a török idők győztes végvára.

Mi maradt meg nekünk a nagy múltú várból?

A vár területén régészeink feltárták a Szent István korabeli keresztelő kápolnát és a 12. századi román kori székesegyház maradványait, és hosszas munkával helyreállították a 15. századi gótikus püspöki palotát. Itt kapott helyet a Dobó István Vármúzeum, mely a vár történetének értékes dokumentumait, valamint a vár és a város összefonódó 1000 éves történetét mutatja be. A földszinti termek egyike a Hősök terme, ahol Dobó István síremlékét találjuk a vár védőinek emlékére állított monumentális szobrokkal. A terem egykor börtönkápolnaként is működött, a hátsó falon a rabok kézjegyeit, rajzait is láthatjuk, melyek felett a várvédők névsora olvasható, igaz nem az összes név maradt ránk.
A szomszédos épületben a 16-18. századi európai festészet képeit bemutató képtár ízelítőt ad hazánk híres festőinek munkáiból is.

Az egri várban - Faragó Ferenc fotójaA Setét kapun keresztül juthatunk be a kaszárnyatermekbe, ahol a kőtárat találjuk. Továbbsétálva ágyúszó jelzi, hogy elérkeztünk az ágyúterembe. Innen lépcsősor vezet a mélybe, a föld alatti aknafigyelő folyosókba, ahol a dobra helyezett borsó és a vizes edény gyöngyöző vize jelzi a török közelségét. Egy szimulált robbanás és a kialvó fény idézi fel az 1596-os ostrom nehéz pillanatait.
Jó újra feljönni és a szabadban Gárdonyi Géza sírjával találjuk szembe magunkat. Az egri remetét kívánsága szerint helyezték itt örök nyugalomra. Híres regényében az "Egri csillagok"-ban írta meg az egri várvédők hős és keserves küzdelmeit, s tette országszerte ismertté.

Gárdonyi szobra az emlékház udvarán - Faragó Ferenc fotójaA várban található Panoptikum, valamint az Éremverde együtt és külön-külön is sok érdekességet tartogat a látogatók számára.
Az Északi kapun kisétálva néhány lépésre található a Gárdonyi Emlékmúzeum. 1952-ben létesítették, az író egykori házában. Akik még az író idejében jártak a házban, meglepve tapasztalnák, hogy a bútorok szinte érintetlenül, eredeti helyükön állnak. A szobában látható régi cimbalom a híres muzsikusé, Dankó Pistáé volt, a festőállványon befejezetlenül maradt kép pedig Gárdonyi fiát, Sándort ábrázolja. Az emlékmúzeum érdekessége, hogy a hálószobában látható kis asztalon írta Gárdonyi leghíresebb – kötelező irodalommá vált - regényét 1897-99 között.

Tinódi Lanots szobra - Faragó Ferenc fotójaHa kilépünk a vár déli, alsó kapuján egy barokk város képe fogad bennünket: vár alján kanyargó, zegzugos, 18. századot idéző, romantikus kis utcákkal. A vár alatt helyezték el Tinódi Lantos Sebestyén szobrát, aki históriás énekében megénekelte a dicsőséges egri győzelmet.

Egri kirándulásunk alkalmával látogassunk el a környékbeli településekre is: Egerszalókra, Noszvajra, Bélapátfalvára és Szilvásváradra. Észak-Magyarország igen változatos arcát mutatja meg utunk során: szabadban legelésző ménesek, csodálatos vízesések, a vízeséseket fel-felváltó tavak, a tavakban ficánkoló pisztrángok, kristálytiszta hegyi patakok, gyógyerejéről neves termálvizek, és egy titokzatos ősemberbarlang látványa fogadja az erre járót.



Termálvízforrás - Faragó Ferenc fotójaEgertől délre, csupán 7 km-re, a Laskó-patak völgyében fekszik Egerszalók.

A hegyekkel övezett kis falu az egri borvidék része, ahol egyre több helyi borász kínál saját készítésű ízletes borokat pincéjében. Igazán különleges élményben lehet részünk a település határában szabadon feltörő termálvízforrás láttán. A termálvíz 12, biológiailag nélkülözhetetlen és 7 kedvező nyomelemet tartalmaz, gyógyászati célokra alkalmas. 1992-ben gyógyvízzé nyilvánították. A jelenleg folyó nagy beruházás 2 lépcsőben valósul meg. 2005 végére készül el a fürdőkomplexum és 2006 második felében a gyógyszálló. Az építkezés ideje alatt is lehetséges megmártózni a sokak számára gyógyulást hozó, panaszokat enyhítő vízben.


Eger látnivalók képekben:

0 megjegyzés

Sárospatak

Bejegyezte: Manóka , 4:25

SÁROSPATAK
Sárospatak - Bodrog
Sárospatak a Bodrog folyó két partján terül el. Lehet, hogy a Bodrogról nyerte patak nevét. A Sáros szócskát pedig a Bodrog és Ronyva közt elterülő sáros vidék után kapta. Latin neve Potamopolis. A hagyomány szerint Jaroszláv kievi fejedelem leánya, Agmunda királyné jegyajándékába kapta volna a várat s így a város királynéi város volt.
Sárospatak a tokaji bortermelő vidéken helyezkedik el, nem messze a szlovák határtól. A történelmi város lakossága nem nagy , de az itt élők vendégszerető, művészet kedvelő emberek.
SÁROSPATAK LÁTNIVALÓI
Sárospatak - Végardó Termálfürdő
A fürdőben 2 úszónedence, élménymedence termálmedence és gyermekmedence található.
A termálvíz mozgásszervi megbetegedésekre, idült gyulladásos mozgásszervi betegségek enyhítésére alkalmas.
A fürdő területén büfé étterem működik.
Nyitvatartás hétfőtöl vasárnapig minden nap 8-18 óráig.
 Sárospatak - Végardó Termálfürdő
Rákóczi-vár
A legrégibb épületrész, a Vörös-torony 1500 körül épült. Jeles történelmi események színhelye volt, ma hazánk legszebb épen maradt vára. 1950 óta a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma gondozza a történelmi örökséget.		 Sárospataki vár
Trinitárius kolostor - Múzsák temploma
A középkori alapokon a XVII. században felépült ház a vár területén található, és története is összefügg azzal. Az egyszerű, de mutatós, vastag kőfalak műemléki átépítő munkával a közelmúltban születtek újjá.		 Trinitárius kolostor - Múzsák temploma
Sárospataki Képtár
A Herman Ottó Múzeum Sárospataki Képtára 1968-ban jött létre Béres Ferenc énekművész kezdeményezésére. A képtár gyűjteményei elsősorban a 20. századi magyar művészet bizonyos korszakait reprezentálják.
Állandó kiállítások:
Andrássy Kurta János szobrászművész életmű-kiállítás,
"Házad ékessége" című egyházművészeti tárlat.		 Sárospataki Képtár
Nagykönyvtár
A Kollégium alapításával egy időben, 1531-ben kezdte meg működését. A magyar nemzeti kultúra értékeinek gyűjtésére azóta törekvő intézmény régikönyv-gyűjteménye számos kuriózumot is tartalmaz.		 Sárospataki Nagykönyvtár
A Művelődés Háza
Méltán választották A Művelődés Házát a világ tíz - 1983-ban átadott - legszebb épülete közé, s lett Sárospatak városképét, s építkezéseit meghatározó alkotás. Makovecz Imre építész álmai valósultak meg a kőművesek, ácsok, egyéb mesteremberek keze nyomán. Az emberarcú épületben járva a kőoszlopok felett megragadó és lenyűgöző látvány a monumentális, ívelt gerendás tetőszerkezet.		 A Művelődés Háza
Az Iskolakert szobrai, emléktáblái
A héthektáros terület idős fái egyrészt a régi füvészkert maradványai, másrészt az ötven évvel ezelőtti parképítés emlékei. Sok egzóta fajt, díszfákat és díszcserjéket láthatunk itt.
A Református Kollégium bejáratával szemben találjuk az Iskolakertet, mely a Kossuth és az Erdélyi Kollégium parkját foglalja magában. Él itt a kislevelű hársnak egy változata, fekete dió, a magas kőris egy változata, 100 éves tiszafa és egy szép ezüsthárs fasor.
 Az Iskolakert szobrai, emléktáblái
A kert értékét emelik a park területén található szobrok, melyek a híressé vált pataki diákoknak állítanak emléket.
Az iskolakert közepén található a Kollégium műemlék jellegű tornacsarnoka, melyet ma is eredeti funkciójának megfelelően használnak.
Sárospataki Református Kollégium
Az 1531-ben alapított kollégium egyetlen megmaradt régi épülete az 1773-ban épült Berna-sor. A jelenlegi nagykollégium, gimnázium, diákotthon, levéltár és könyvtár klasszicista együttesét 1806-ban emelték. Az elmúlt századok alatt a Kollégium a város életének meghatározó tényezőjévé vált.
Sárospataki Református Kollégium
A magyar írók mint a klasszikus műveltség fellegvárát Bodrog-parti Athénnek nevezik; Csokonai a Múzsák székhelyének mondta, s később, az angol nyelven megszerezhető és érvényesíthető diplomájának köszönhetően érdemelte ki a magyar Cambridge elnevezést.

Forrás Sárospatak önkormányzata www.sarospatak.hu


Sárospatak látnivalók képekben:   
http://www.panoramio.com/user/3568517/tags/Sarospatak

0 megjegyzés

Lillafüred

Bejegyezte: Manóka , 4:24

Lillafüred
 


Lillafüred – hazánk harmadik legnagyobb városától, Miskolctól 10 kilométerre hegyek által körülölelt völgy található. A völgyben hatalmas sziklaszirtek, barlangok, sűrű erdő, vízesések, halastavak, paloták, és egymás mellett békében élő népek képe tárul elénk. A mesés hely neve: Lillafüred.

Hazánk egyik legcsodálatosabb klimatikus üdülőhelye a Bükk hegység keleti részén fekszik, mégpedig ott, ahol a Garadna és a Szinva völgye találkozik egymással. A bérc egyik legfestőibb völgye József Attilát is megihlette, hiszen a lillafüredi vízesés mellett írta meg híres szerelmes versét, az Ódát. A Szinva-patak fölötti sziklán ma is látható a vers születésének körülményeit megörökítő emléktábla.

Az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő, ám mégis szokatlanul csöndes üdülőtelep 1892-ben jött létre, gróf Bethlen András földművelésügyi miniszter támogatásával. A kis település nevét is a grófnak köszönheti, aki felesége, Vay Lilla tiszteletére keresztelte el azt Lillafürednek.

A völgy erdővel borított oldalain hófehér mészkőszirtek magasodnak. Közülük is kiemelkedik a Molnár-szikla egekig meredő csúcsa, melyhez a hagyomány szerint egy tragédiával végződő szerelem története fűződik. Valamikor a régi időkben ugyanis egy vízimalom állt itt, ahol a molnár leánya és a szegény szomszéd legény szerelmesek lettek egymásba. A leány szigorú atyja azonban ellenezte kapcsolatukat, így a fiatal szerelmespár együtt a mélybe vetették magukat. A hősszerelmesek elkeseredett tettének egy kereszt állít emléket.

A három hegy – Szt. István-tető (650 méter), Fehérkő-lápa tető (587 méter), Jávor-hegy (626 méter) - által közrefogott település központja a mesterségesen felduzzasztott Hámori-tó végénél alakult ki.
A meredek szurdokban tóvá duzzadt Hámori-tó története a Fazola család nevéhez fűződik. A würzburgi származású vasműves, Fazola Henrik (1730 - 1779. április 18.) ugyanis 1810 és 1813 között völgyzáró gátat építtetett a Garadna-völgyi kohók nyersvasának feldolgozásához. A gát visszaduzzasztotta a Garadna-patak vizét, és létrejött a másfél kilométer hosszú Hámori-tó, mely ma pisztrángok, pontyok, csukák, süllők, harcsák, keszegfélék, kárászok és domolykók sokaságának ad otthont. (A kiváló ötletet azonban mégiscsak a természet adta, ugyanis a mesterséges gát megépítése előtt egy hatalmas mészkőtömb elzárta a medret, létrehozva ezzel a feltónak nevezett állóvizet.)
A tó a horgászáson kívül csónakázásra és evezésre is alkalmas.

A Hámori-tó fölé épült hazánk egyik legszebb szállodája, a négyemeletes Palotaszálló. Az impozáns szállót 1927 és 1930 között emelték fel, Mátyás-korabeli vadászkastélyt másoló stílusban. A Palotaszálló szebb környezetben már nem is helyezkedhetne el: északi homlokzata a Hámori-tóra, déli homlokzata a Szinva völgyére néz. Az épület közelében morajlik a Szinva-patak vizesése, mely a szálló függőkertjén át közelíthető meg. A 14-15 méter magasból lezúduló vízesés tavasszal csodálatos látványával nyűgözi le a látogatókat, fagyos téli napokon pedig a jégmászóknak nyújt (nem is leküzdhetetlen) kihívást!

A hatalmas ősfákkal, szépen gondozott virágágyásokkal ékes palota több rangos eseménynek is otthona volt. Közülük is kiemelkedik az 1933-ban itt megrendezésre kerülő Írók Gazdasági Egyesületének a kongresszusa, melyen a magyar irodalom olyan jeles alakjai jelentek meg, mint Illyés Gyula, József Attila, Kosztolányi Dezső és Móricz Zsigmond.

S ha már néhányat megemlítettünk hazánk azon kiemelkedő személyiségeiből, kik egykor Lillafüred vendégei voltak, nem szabad megfeledkeznünk Herman Ottóról (természettudós, polihisztor) sem, aki gyermekkorát a közeli Alsóhámorban töltötte, s később is visszatért ide. A kiváló polihisztor 1890-től élt Lillafüreden, a mai Erzsébet-sétány 33. számú alatti úgynevezett „Peleház”-ban. A Peleház-ként közismert Herman Ottó emlékházat, valamint Hámor temetőjében nyugvó hamvait ma is látogatók tucatjai keresik fel.

Lillafüreden és környékén számos szép kirándulásra és aktív kikapcsolódásra van lehetőség. Bóklászhatunk a közelben, gyalog- és kerékpártúrázhatunk a hegyekben (kiválóan járható és kerékpározható turista útvonalak vannak!!!), megleshetjük az erdők sűrűjében élő vadakat, kisvonatozhatunk, felfedezhetjük a felszín alatti világ különleges képződményeit, élőlényeit.

Különös élményben lehet részünk, ha a csodás utat a lillafüredi kisvonattal tesszük meg. A kisvonat gyönyörű völgykatlanban, félelmetesen lenyűgöző szakadékok, erdőkkel teli hegyoldalak, békésen csordogáló patakok és halaktól hemzsegő pisztrángosok mellet robog el.

Jégpatak - Faragó Ferenc fotójaA fagy beálltával a sport szerelmeseinek igazi csemege Lillafüred! Télen ugyanis a közeli sípályákon síelésre, a lankás-kanyargós utakon sífutásra, kisebb-nagyobb lejtőkön pedig szánkázásra van lehetőség.


Az ország egyik legszebb természeti adottságokkal rendelkező üdülőhelye, Lillafüred – közigazgatásilag Miskolc város része – a Bükk hegység keleti szélén, 350 méter tszf. magasságban, a Szinva völgyében, a meredek hegyoldalakkal határolt Hámori-tó mellett fekszik. A Hámori-tó az 1810-es években jött létre, amikor Fazola Henrik megépíttette a Garadna és Szinva patakok összetorkolásánál a zsilipekkel ellátott völgyzáró gátat, hogy a felső-hámori vasverők meghajtásához a vízierőt biztosítsa. A tó hossza körülbelül másfél kilométer, legnagyobb mélysége 9 méter. A tavon nyaranta a Lillafüred Alapítvány által működtetett csónak-kikötő üzemel.
A közhiedelem szerint Lillafüred névadója gróf Bethlen András földművelésügyi miniszter volt, aki 1892-ben felesége, Vay Lilla tiszteletére keresztelte el az egyik vadászat során felfedezett, lenyűgöző szépségű helyet. Az esemény által felkelt az érdeklődés a környék iránt. Az üdülőteleppé való fejlesztés gondolata az 1920-as években, gróf Bethlen István miniszterelnökben fogalmazódott meg. Első lépésként a Hámori-tavon fából kiépített strandot hoztak létre. Mivel a tó vize hideg volt, meleg víz után kezdtek kutatni, de az erre a célra, a mai autóbusz parkoló helyén mélyült kutató fúrás nem hozott sikereket.

Lillafüred bővelkedik a különleges természeti értékekben. A Palotaszállóval szemközti hegyoldalban található a Szeleta-barlang, melyben a század elején bőséges régészeti leletanyag - 80-100 ezer éves pattintott kőeszközök - kerültek elő. A szálló alatti függőkertben juthatunk le a fiatal édesvízi mészkőben kialakult Anna-barlanghoz. Látványos formáit éppen e kőzet keletkezési folyamatának köszönheti, mert a mész anyag növényi részekre csapódott ki, megőrizve a több ezer éves levelek és fűszálak lenyomatát. A környék legnagyobb barlangjának, a Szent István-barlangnak a bejárata a szállótól néhány száz méterre, az országút mellett nyílik. A bejárat előtt 2001-ben új, impozáns fogadóépületet hoztak létre. Az idős, tengeri lerakódású mészkőben keletkezett barlang járatainak összes hossza 350 méter. Hatalmas termekből és hosszú folyosókból áll, melyeket változatos és gazdag cseppkőformák ékesítenek.

Az Anna-barlang közelében, 20 méter magas édesvízi mészkő teraszról zúdul le az ország legmagasabb vízesése. Szépségében elsősorban a tavaszi hóolvadás illetve bőséges esők után gyönyörködhetünk. A Szeleta-barlang felkeresését összeköthetjük a Molnár-sziklához tett sétával. A szikla tetején hatalmas fakereszt őrzi a szegény molnárlegénynek és a gazdag molnár lányának az emlékét, akik a vagyoni különbség miatt nem lehettek egymáséi, ezért a szikláról levetve magukat véget vetettek életüknek. A környék másik nevezetes sziklacsúcsa Fehérkő, a sziklamászó sportot kedvelők gyakorlótere. Az Erzsébet sétányról induló kék turistajelzés vezet minket az 587 m magasságban emelkedő, függőleges sziklafalak tetejére, ahol a környező hegyek nagyszerű panorámája tárul elénk. A természeti látványosságok mellett a Lillafüredre látogatók kulturális élményekkel is gazdagodhatnak. Aki Felső-Hámorba lesétál, a Központi Kohászati Múzeum igényesen berendezett termeiben a hazai vaskohászat hőskorának emlékeit tekintheti meg. A község római katolikus temploma mellett Nepomuki Szent János 1806-ban felállított szobra áll.
A Szent István-barlang bejárata felett kialakított gyalogösvény vezet az 1926-ban épített kálváriához és kis kápolnához. Szemben, az Erzsébet sétányon, a Herman Ottó emlékházban („Pele-ház”) a Bükk hegység élővilágát bemutató múzeum működik. Az autóbusz parkolóból induló, a 20-as évek végén kiépült Mária sétányon találjuk a Lourdes-i csodatévő Szűz Máriának emléket állító kápolnát, melynek szobra a budai Mátyás-templom egyik középkori szobrának másolata. A sétány vezet el minket a Tábori oltár feletti Limpiászi kereszthez. A kereszt a spanyolországi Limpias faluban található feszület másolata, ahol a 20-as évek elején csodálatos gyógyulások és események történtek. A sétánynak ezt a részét kandeláberek világították meg, és a Palotaszálló építését követő évtizedben szabadtéri misék és hangversenyek színhelye volt.
Aki Lillafüred tágabb környezetében is sétát tesz, megtekintheti Nagy Lajos király kedvelt pihenőhelyét, az 1300-as években épült diósgyőri várat. Lillafüredtől Ómassa felé, körülbelül négy kilométernyire található a Fazola Henrik által 1777-ben létesített őskohó, amelyben nyert nyersvasat Hámorban dolgozták fel. Az autós kirándulóknak vagy a rutinosabb túrázóknak érdemes a szentléleki pálos kolostort is meglátogatniuk, amelynek romjai a 14. század elején élt pálos remeték emlékét őrzik. 
 
 
Lillafüred látnivalói képekben:  http://www.panoramio.com/user/3568517/tags/Lillafured

0 megjegyzés

Miskolc

Bejegyezte: Manóka , 4:23

Miskolc
 
Nagyításhoz kattintson a képre!

 Miskolc az Északi-Középhegység legfontosabb helyén, az úgynevezett Miskolci-kapuban fekszik; a borsod-zempléni tájaknak nemcsak földrajzi központja, hanem a különböző tájegységek találkozópontja is. A várost a Bükk hegység, a Cserehát, a Zempléni-hegység és az Alföld északi csücske fogja közre. Miskolc a Nyitott kapuk városa, Magyarország esszenciája, itt minden megtalálható, ami az országban elszórtan van jelen.


 


Miskolc – a 172 357 lelket számláló Borsod megye székhelye az ország harmadik legnagyobb városa. A csodálatos környezetben fekvő, természeti szépségekben bővelkedő észak-magyarországi város igen gazdag történelemmel és kultúrával büszkélkedhet. Miskolci barangolásunk során érdekes múzeumok, impozáns épületek, csodás templomok, történelmi kiállítások, színes kulturális rendezvények vendégei leszünk!

Mielőtt nekivágnánk izgalmasnak ígérkező utunknak, ismerkedjünk meg a város rövid történetével!

Az 1891-ben felszínre került úgynevezett Bársony-házi leletek bebizonyították, hogy a település területén már az ősidőkben is éltek emberek. Az őskori kődarabok, a jégkorszaki ember kőszerszámai, Herman Ottó házának az építésénél, mintegy véletlenszerűen kerültek elő a föld mélyéből
.


Miskolc városáról már a kora középkor történetírója, Anonymus is említést tett az A magyarok cselekedeteiről című könyvében: "Árpád vezér Bors apjának, Böngérnek adományozta a Tapolca vizétől a Sajó folyóig terjedő földet, melynek Miskolc a neve."

A város számos kiemelkedő személyiséget adott hazánknak. Miskolcon látta meg a napvilágot Lévay József költő, Reményi Ede hegedűművész, sőt Herman Ottó természettudós is itt nevelkedett. Kaffka Margitot, Tompa Mihályt és Szabó Lőrincet a szülői ház kötelékei fűzték Miskolchoz.


 
A város atmoszféráját, hangulatát nagyban meghatározó 234 méter magas Avas-hegy elsősorban andezittufába vájt borospincéiről nevezetes. A jellegzetes utcákon 800 borokkal tele ódon pince sorakozik egymás mellett. Az avasi pincesor különleges varázsát növeli, hogy egyik pince sem fiatalabb 200 évesnél, a legtöbb 300 évesnél is öregebb. Ha tehetjük, ne csak kívülről szemléljük meg ezeket a szép kort megért borospincéket, hiszen a fenséges ízű borokat a hűs pincelyukakban tárolják!

A helyi borospincékben való felfrissülés után folytassuk utunkat, és fedezzük fel az Avas-hegy nyújtotta látnivalókat, építészeti értékeket!


A város építészeti remekein túl színes programkínálat várja a vendégeket.


A Csanyikvölgyben, csodálatos környezetben találjuk a Miskolci Vadasparkot, mely 95 állatfaj majd 500 példányának ad otthont. Képzelhetik mekkora a nyüzsgés, az izgés-mozgás! A park lakói közül igen szép számmal képviseltetik magukat a félmajmok, sőt itt láthatjuk Közép-Európa egyik legnagyobb természetes környezetben élő farkasfalkáját is! Ha már a vadaspark vendégei vagyunk, sétáljunk végig a szoborpark különös alkotásai között, ahol kiváló természettudósok, valamint kipusztult állatfajok szobrait tekinthetjük meg!
7


A májusban megrendezésre kerülő Diósgyőri Várjátékokon végvári vitézek lovagi tornái, íjász- és lovasbemutatók, illetve különböző bábelőadások gondoskodnak a középkori hangulatról.

Júniusban a komolyzene kedvelőit kényezteti a város, ekkor kezdődik ugyanis a "Bartók +…" elnevezésű kulturális rendezvénysorozat. A zenei rendezvény különlegessége, hogy minden évben új zenegéniuszok művei társulnak Bartókéhoz.

 
Júliusban a Miskolci Szimfonikus zenekar promenád-koncertje, valamint a Nemzetközi Dixieland Fesztivál csalogatja a zenebarátokat.

Augusztusban a diósgyőri várban tölthetjük el tartalmasan az időnket, hiszen ekkor vannak a Diósgyőri Vigasságok, és a Szent István király ünnepe.

Júniustól augusztusig a Péntek esték a Rákóczi-udvarban elnevezésű rendezvényen, júliustól augusztusig pedig a Collegium Musicum címet viselő orgonaesteken kapcsolódhatunk ki.


Ha körbejártuk Miskolc városát, feltétlenül szánjunk rá egy kis időt, hogy ellátogassunk a Miskolc üdülőkörzetében található miskolctapolcai Barlang- és Gyógyfürdőbe! A fürdő természetes barlangi járataiban feltörő 30ºC-os forrásvíznek a jótékony hatását már a 16. században felismerték.

Miután belekóstoltunk a miskolci emberek múltjába, jelenébe, ünnepeibe, megízleltük a város utcáinak, házainak varázslatos atmoszféráját, csemegézzünk a táj konyhájából! A választás nem lesz könnyű, hiszen az ősi családi receptek alapján elkészített házias ízek mellett a legkülönfélébb ételremekek színesítik a palettát. A hagyományos ételek közül megemlíteném a miskolci kocsonyát, a lacipecsenyét, és az otthon sütött friss perecet.






 
LÁTNIVALÓK  belváros


A Hősök terén a 18. századi barokk minorita templom és kolostor, a Hunyadi utcában az evangélikus templom, a Mindszenti téren pedig az eklektikus tornyokkal díszített Mindszenti-templom kínál számunkra érdekes látnivalót. A csodálatos barokk Mindszenti-templom plébániája előtt a kőből faragott "Csupros Mária" - szobor áll.

Belvárosi sétánk során ismerkedjünk meg az Erzsébet tér, a Városház tér, a Dísz tér, a Népkert és a Széchenyi utca látnivalóival, nevezetes épületeivel!

Az avasi kilátóval szemben található Erzsébet tér a régi belváros része. A téren látható Kossuth Lajost ábrázoló szobor arról nevezetes, hogy hazánkban itt állították fel az első egész alakos szabadtéri Kossuth - szobrot. A zöldben kialakított pihenőkert nem hiába kedvelt helye a miskolci embereknek: a szökőkút csobogása tökéletes harmóniát alkot a háttérben látható avasi kilátóval. Ha utunk során elfáradunk, és lazítani támadna kedvünk, nyugodtan megtehetjük: az Erzsébet fürdőben ugyanis természetes hévíz és szauna kényezteti vendégeit.

A közeli Városház téren két épületet is érdemes jól megnéznünk: a klasszicista stílusú Megyeházát és a vele szemben épült romantikus Városházát.

A Dísz téren találjuk Miskolc egyik nevezetességét, a kora tavasztól késő őszig pompás színekben tündöklő virágórát. A kevésbé hétköznapi, ám annál tetszetősebb órát a magasból is megcsodálhatjuk, az avasi kilátóból ugyanis nagyszerű panoráma nyílik a térre.

Elérkeztünk a belváros zöldövezetébe, a Népkertbe! A 3000 néző befogadására alkalmas sportcsarnok és a két műjégpálya jelenlétének köszönhetően itt zajlik a városi sportesemények színe-java. A nyaranta megrendezésre kerülő Miskolci Vásár is ebben a csodálatos zöld környezetben várja az érdeklődőket. A Népkert egyik sétányán olyan művészek szoborportréit láthatjuk, akiknek a neve Miskolc városához fűződik.

Miskolc sétálóutcájában, a Széchenyi utcában áll a város egyik legrégebbi emeletes lakóháza, az egykori barokk kúria, közismert nevén a Rákóczi-ház. A 17. századi épület főbejárata felett látható Aspremont-címer a ház egykori tulajdonosát, Rákóczi Julianna férjét, Aspremont herceget idézi.

A Rákóczi-házban kapott helyet a Miskolci Galéria. Falai között Miskolc város híres grafikusainak, többek között Kondor Bélának a műveit tekinthetjük meg. A Galéria épületében rendezik meg a híres Országos Grafikai Biennálét is, mely kétévente várja a látogatókat.

A Miskolci Galéria másik intézménye az úgynevezett Petró-ház, ahol Szalay Lajos rajzait tekinthetjük meg.

Menjünk át a Deák Ferenctérre! A Deák tér 3. számú épülete, azaz a Feledy-ház a Városi Művészeti Múzeum része. Itt tekinthetjük meg a magyar kortárs képzőművészet egyik meghatározó alakjának, Feledy Gyula Kossuth-díjas, Munkácsy-díjas, Érdemes- és Kiváló Művész kiállítását.

A Deák tér másik nevezetessége az ortodox templom. A téren álló görögkeleti ortodox templomot 1785-ben kezdték el építeni, s építése 21 évig tartott. A templomot Közép-Európa legnagyobb, 16 méter magas ikonosztáza díszíti. A templom kegyképét, a Kazáni Fekete Máriát II. Katalin cárnő ajándékozta a magyarországi görög egyháznak. A templom mellett a Magyar Ortodox Egyházi Múzeumot találjuk. A múzeumban őrzik hazánk legértékesebb, leggazdagabb ortodox gyűjteményét.

A Rákóczi-házzal szomszédos a belváros legpatinásabb építészeti remeke, a boltozott Sötétkapu, mely a középkori piacteret választja el a Széchenyi utcától.

A Népkert közelében találjuk a Kós-házat, melyet Imreh Zsigmond festőművész építtetett Kós Károllyal. Érdekes építészeti megoldás a kertben szabadon álló ház lábazata és kerítése, melyek nyers terméskőből készültek.

Miskolc több megyei tájmúzeumot, emlékhelyet, gyűjteményt és kiállítóhelyet összefogó múzeuma a Herman Ottó Múzeum. A múzeum központi épülete a Görgey Artúr u. 28. szám alatt, kiállítási épülete a Papszer u. 1. szám alatt található. A Görgey Artúr utcában kiállított képtár a magyar nemzeti festészet 200 évét mutatja be. A Papszer utcai múzeum érdekessége, hogy egykor itt működött a város első iskolája. Az épület előtt Medgyessy Ferenc Herman Ottó-szobra áll. Gazdag gyűjteményében néprajzi, természetrajzi, ősrégészeti, helytörténeti és őslénytani kiállításokat tekinthetünk meg.

A Déryné u. 1. szám alatt egy romantikus, klasszicista és eklektikus jegyeket hordozó épületet találunk, a Miskolci Nemzeti Színházat. Hazánk első magyar nyelvű darabokat bemutató kőszínháza 1823. augusztus 24-én nyitotta meg kapuit, mely jeles alkalomból Kisfaludy Károly A tatárok Magyarországon című darabját tekinthették meg a kedves nézők. Húsz esztendővel az ünnepélyes megnyitó után hatalmas tűzvész tört ki a városban, melynek következtében sok ház leégett. Sajnos, a fényes sikereket elérő színház is a lángok martalékává vált. 1846-ban Cassano József tervei alapján kezdtek neki az újjáépítésnek. A kitartó munkának köszönhetően 1857 szeptemberében végre felavathatták az új Nemzetit a nagyközönség előtt. A színházat azóta is többször felújították, ám az óratornyot eredeti pompájában láthatjuk. S hogy Thália mennyire szívébe zárta a miskolci színházat, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az immár 700 fős Nagyszínház, a 300 fős Kamaraszínház, a 100 fős Játékszín, és az 500 fős nyári színház az év minden szakában vastapstól hangos teltházzal fogadja a vendégeket. (A városi színjátszás mellett számos művészeti és kulturális program közül csemegézhetünk!)

A szomszéd házban, a Déryné u. 3. szám kapuján belépve a Színháztörténeti és Színészmúzeum kiállítását tekinthetjük meg. A múzeum a miskolci és a Miskolchoz kötődő színművészeknek állít emléket.

A Kazinczy utcai zsinagógát 1856-63 között építették. A sokak által példaértékű építészeti tervezés Ludwig Förster kezeinek munkáját dicséri.

Festői környezetbe, a Bükk-hegység kapujába, Miskolc mellé (Diósgyőr) épült a gótikus várból, kolostorból és jobbágyfaluból álló épületegyüttes. A történelmi jelentőségű várkastély kecsesen nyújtózkodó romjai a Szinva-patak völgyében található szikladombon magasodnak.

A napjainkban látható vár helyén a honfoglalás előtti időkben még gyűrű alakú földvár állt. A városrész neve is innen származik: geuru, gürü, gyűrű, azaz győr. A későbbi kővárat Ernye bán építtette a 13. században, 1243-1252 között, ám miután fiai csatlakoztak a Károly Róbert elleni lázadókhoz, fej-és jószágvesztés címen királyi birtokká vált.

Királyaink közül Nagy Lajos és Mátyás is többször tartózkodtak a palotában. Nagy Lajos sokszor udvarával együtt költözött a várba, Mátyás pedig szívesen vadászott a vadregényes táj sűrű erdeiben.

Mátyás uralkodása alatt építették ki a külső várfalövet és a vizesárok ellenfalát, továbbá a palota reneszánsz díszítményei is ekkor készültek el. Erre utal a díszesen faragott Mátyás-címer, amelyet a külső vár többszintes kaputornyának megmaradt faltömbjére helyeztek.

Az 1340-es évektől kezdve a birtok hosszú évekig királynéi javadalom, vidéki rezidencia volt. Elsőként Károly Róbert felesége, Lokietek Erzsébet kapta meg a birtokot, őt követte Zsigmond király második felesége, Czillei Borbála. Mátyás király mindkét arájának, a fiatalon elhunyt Podjebrád Katalinnak, majd Aragóniai Beatrixnak is ezzel a birtokkal kedveskedett. Az utolsó királynői birtokos II. Lajos felesége, Habsburg Mária volt a vár történelmében.

Látnivalók:

A diósgyőri vár tavasztól őszig változatos eseményeknek, színes programoknak ad helyet. Az állandó és időszaki kiállítások mellett itt láthatjuk Közép-Európa legtöbb viaszfigurából álló, összesen 67 darabos történelmi panoptikumát. Érdemes körbemennünk a kazamatákban elhelyezett panoptikum viaszfigurái között, mely hat életképben mutatja be a 14. századi virágzó középkor életét. Betekinthetünk a középkori királyok életébe, megtudhatjuk, hogyan öltözködtek királyaink és királynéink, miként zajlottak le a híres lovagi tornák, vásárok, középkori mulatságok.

Az észak-keleti toronyban egy másik panoptikumot, az 1381. évi turini békekötés ratifikálását megörökítő panoptikum várja az érdeklődőket.

A rondellában a Középkori Európa Fegyver- és Páncéltörténete c. kiállítás emléktárgyai tekinthetők meg.

Még ma is működő éremverő golyóprés (emlékérem legyártására alkalmas csavaros verőgép), valamint kézi éremverő vendégei lehetünk az észak-nyugati toronyban.

Az ötszögletű olaszbástyán látható a 16. századi díszágyú másolata.

Az észak-nyugati toronyból ugyan nem történelmi, de mindenképpen lenyűgöző látványosság vár ránk: a felfelé kígyózó lépcsőket megmászva lélegzetelállító panorámában lehet részünk.

A diósgyőri vár nyugati bejáratánál található elővár egyik épületében élt másfél évtizedig a magyar színjátszás egyik legkiemelkedőbb alakja, Déryné Széppataki Róza. Az egykori primadonna otthonában (ma Déryné-ház) színvonalas szolgáltatásokkal, gazdag italválasztékkal és ínyencségekkel, valamint sok más különlegességgel várják a vendégeket, akik akár az éjszakát is itt tölthetik.


 


Diósgyőri Vár

A Bükk-hegység kapujában épült a várból, kolostorból és jobbágyfaluból álló együttes. A vár magasba törő romjai a Szinva-patak völgyéből felmagasodó szikladombon emelkednek. E terület már a őskorban is lakott volt. Diósgyőrt a XII-XIII. sz. fordulóján élt Anonymus, III. Béla király jegyzője említi először.




A tatárjárás idejéig a Bors család tulajdonában volt a vár, amikor is elpusztult. Később új várat emeltek helyére, mely Ernye bán lakhelyéül szolgált. Ekkor már komoly kőépület volt. Nagy Lajos király is megszerette ezt a helyet, 1364-ben nagy birtokrészt csatolt a várhoz, amelyet aztán pompás, gótikus királyi várkastéllyá épített ki. Budával, Visegráddal és Zólyommal így Diósgyőr is királyi székhellyé vált és különösen az után vált jelentőssé, hogy I. Lajos a lengyel királyi trónt is elfoglalta. Ettől kezdve egész udvartartásával évente több hónapot töltött itt, ahol olyan fontos történelmi események is zajlottak, mint 1381-ben a velencei háborút lezáró turini béke ratifikálása. Lajos király halála után Diósgyőr a továbbiakban a királynék javadalma volt, 1424. és 1526. között hat királyné jegy-ajándéka, vidéki rezidenciája. Az utolsó királyné, aki itt is élt, Habsburg Mária volt, II. Lajos felesége.

Deszkatemplom




Deszkatemplom

A temetőkert bejárata szépen faragott székely kapu. 1698-ban e helyen már egy fatemplom állt, amit többször át- illetve újraépítettek, majd 1938-ban lebontottak és Szeghalmi Bálint városi főmérnök tervei szerint, székely stílusú fatemplomot építettek fel. A templom 1997. december 4-én gyújtogatás áldozatává vált. Az eredeti tervek szerint, közadakozásból újra felépített templomot 1999. május 2-án szentelték fel. Bejelentkezéssel látogatható.

Avasi arborétum

A más földrészekről származó növények, az egzóták érdekessé, változatossá teszik az arborétum növényanyagát, és egyben tapasztalatokat adnak azok hazai fejlődéséről, megtelepíthetőségéről, megjelenéséről. Az arborétum jelenlegi területe 6 hektár, ebből 4,5 hektár főként lombos fákat tartalmaz és benne egy kisebb, mintegy 0,5 hektárnyi, főleg fenyőkből álló területrésszel. A lombos fákból álló gyűjtemény telepítésének kezdete 1995, előreláthatóan 2005-ben fejeződik majd be, ezért ez ma még nem látogatható. A fenyőgyűjtemény különálló rész, területe 1,5 ha, mely 630 különféle fenyőfajt és -fajtát tartalmaz, összesen több mint 1000 példányt.

Lillafüred

Az ország egyik legszebb természeti adottságokkal rendelkező üdülőhelye, Lillafüred – közigazgatásilag Miskolc város része – a Bükk hegység keleti szélén, 350 méter tszf. magasságban, a Szinva völgyében, a meredek hegyoldalakkal határolt Hámori-tó mellett fekszik. A Hámori-tó az 1810-es években jött létre, amikor Fazola Henrik megépíttette a Garadna és Szinva patakok összetorkolásánál a zsilipekkel ellátott völgyzáró gátat, hogy a felső-hámori vasverők meghajtásához a vízierőt biztosítsa. A tó hossza körülbelül másfél kilométer, legnagyobb mélysége 9 méter. A tavon nyaranta a Lillafüred Alapítvány által működtetett csónak-kikötő üzemel.

A közhiedelem szerint Lillafüred névadója gróf Bethlen András földművelésügyi miniszter volt, aki 1892-ben felesége, Vay Lilla tiszteletére keresztelte el az egyik vadászat során felfedezett, lenyűgöző szépségű helyet.

Miskolci Állatkert és Kultúrpark

Írásos feljegyzések bizonyítják, hogy már 1355-ben királyi vadaskert működött a Csanyik-völgyben. Tehát ez hazánk legrégebbi múltra visszatekintő állattartó helye. A Miskolc Városi Vadaspark lakossági összefogással jött létre, 1983. augusztus 20-án nyílt meg, s egy 21 ha-os gyertyános-tölgyes elegyes erdőben található. Területünk közvetlenül kapcsolódik a Bükki Nemzeti Parkhoz, így ízelítőt ad a Bükk hegység gazdag növényvilágából is. Állatkerti látogatása egyúttal egy csodálatos természeti környezetben tett erdei kirándulás is.

István-barlang

Lillafüred számos nevezetessége közé tartozik a kiépített és idegenforgalom számára is nyitott István-cseppkőbarlang, amely nem méretei vagy különleges képződményei miatt, hanem helyzeténél fogva vált híressé a Szinva-völgyben. A Lillafüred mellett elvezető egri műút felett magasodó hegyoldalban több kisebb-nagyobb üreget ismerünk, s a későbbi István-barlangot is csak mint "Kutya-barlangot" tartották számon. A hagyományok szerint a lillafüredi Kálvária-kápolna fölött nyíló lyuk akkor vált közismertté, amikor véletlenül beleesett egy kutya, s napokig tartó ugatására felfigyeltek a helyi lakosok. Végül is két vállalkozó szellemű fiatalember kötélen leereszkedett, s kimentette.

Az István-barlangban különleges formájú cseppköveket láthatnak a látogatók. Legnagyobb mélysége 55, hosszúsága mintegy 350 méter, a vezetett túra körülbelül fél órát vesz igénybe. Levegője miatt gyógybarlangként is számon tartják.

Anna mésztufa-barlang

Az Anna-mésztufabarlang nem monumentális termek, óriás-folyosók és csillogó cseppkőcsodák látványát ígéri. Az évtízezredek óta szeszélyesen kanyargó Szinva-patak által szállított mész növényekre kövült csippkéi apró termek mennyezetén, és a termeket összekötő keskeny, mesterséges folyosók falain figyelhetők meg. A Palota-szálló alatti 40-45 méter vastagságú mésztufatömeg nagyobb növényeket is magába zárt.


GASZTRONÓMIA




Miskolci kocsonya

A miskolci közmondások közül országosan ismertté vált a "Pislog, mint a miskolci kocsonyában a béka". A két világháború közötti időben több száz, vagy talán ezer ilyen emlék vitte hírül a kocsonya történetét. Hogy pislogott-e a béka a miskolci kocsonyában vagy sem, mindmáig nem derült ki. Az viszont igen, hogy a miskolciaknak régtől fogva kedvelt eledele volt, s mint ilyet, a sokadalmakon kívül a korcsmákban, vendéglőkben is feltálaltak, nem beszélve az avasi vagy tetemvári pincékről, pincézésekről.


FÜRDŐKULTÚRA




Miskolc-tapolcai barlangfürdő

A Barlangfürdő Északkelet-Magyarország gyönyörű, turisztikai látnivalókban is gazdag környezetében, Miskolc város üdülőterületén, Miskolc-Tapolcán található.

A 16. században törökök, és a közelben állomásozó császári csapatok, a környező települések görög kereskedői, és asszonyai által fürdésre, gyógyulásra és mosásra használt melegvizű forráshely egyre támogatottabb, ezáltal látogatottabb, és ismertebb lett.

Ez a termálvíz nem olyan tömény, mint egyes gyógyvizek (a fürdőegyüttesben felhasznált termálvíz összes sótartalma nem éri el az 1000 mg/l-t sem) és sokan éppen ezért kedvelik. Ebben a vízben ugyanis - szemben az egyes sokkal töményebb gyógyvizekkel - korlátlan ideig lehet fürödni, úszkálni.

A miskolc-tapolcai Barlang- és Gyógyfürdő az alábbi betegségcsoportok gyógykezelésére alkalmas:

mozgásszervi betegségek,
légzőszervi betegségek,
gyomor-bélrendszeri betegségek,
szív- és érrendszeri betegségek.


JELLEMZŐ PROGRAMOK



Miskolci Kocsonyafesztivál - február
Miskolci Nemzetközi Operafesztivál - június
Miskolci Borfesztivál és Kézművesvásár - június
Diósgyőri Várfesztivál - tavasztől őszig
Zene és Fényfesztivál - július


KULTÚRA



Miskolci Galéria, Rákóczi-ház

Miskolc első felháza, az úgynevezett Rákóczi-ház, a hajdanvolt barokk kúria, ahová 1996-ban "költözött át" a Miskolci Galéria. A több mint 300m2 kiállítóhelyen a periodikusan jelentkező kiállítások (Országos Grafikai Biennále, Téli Tárlat), a tematikus kiállítás sorozatok (A magyar sokszorosított grafika száz éve című, - a Magyar Nemzeti Galériával közös gondozású - történeti kiállítás sorozat) mellett kortárs hazai és külföldi alkotók, alkotócsoportok állítanak ki.

Feledy-ház

1988-ban a Deák tér 3. szám alatti műemlék jellegű épületben nyitották meg (az 1953-tól Miskolcon élő), Feledy Gyula életművét reprezentáló állandó kiállítást.

Petró-ház

Szalay Lajos grafikusművész állandó kiállítása.

Színháztörténeti és Színészmúzeum

A miskolci színészmúzeum gondolata Gyarmathy Ferenc színművészben fogalmazódott meg, aki az 1980-as évek közepétől gyűjtötte pályatársai relikviáit. A színművész és a köréje szerveződő Színész Emlékház Egyesület kezdeményezésére született meg a Miskolci Galéria által működtetett intézmény, amely 1996. október 22-én nyitotta meg kapuit.

Herman Ottó Múzeum Képtára

Mission Art Galéria

Miskolci Nemzeti Színház

A miskolciak mindig is kedvelték a színházat, és szívükön viselték a magyar színjátszás sorsának alakulását. Az egykori Korona-fogadó kocsiszínjében majd a Sötétkapu melletti csizmadiaszín alkalmi színpadán fellépő Déryné és társai oly mértékben meghódították a várost, hogy a miskolciak megrémültek, amikor 1816-ban a társulat Kassára indult vendégszereplésre: vajon visszatérnek-e a színészek? Ez a félelem adta meg a végső lökést ahhoz, hogy kőszínház építésébe fogjanak.

A Miskolci Nemzeti Színház hatalmas épületegyüttesének rekonstrukciója 1991 és 1996 zajlott, vezetője Bodonyi Csaba Ybl- és Széchenyi-díjas építőművész volt. A mai színház-komplexumban öt játszóhely található: Nagyszínház, Csarnok, Játékszín, Kamaraszínház, Nyári Színház.




0 megjegyzés
Feliratkozás: Bejegyzések (Atom)