Cegléd régen és ma is út menti városként volt ismert, tulajdonképpen az „Alföld kapuja”. A több mint 640 éves történelmi múlttal rendelkező város számos igazi értéket mondhat magáénak. Árpád vezér, Dózsa György és Kossuth Lajos szellemi öröksége, egyházi és világi kultúránk szellemisége értékes kincsei a városnak.
A város neve is egyes források szerint a török eredetű „cegle”, „cigle” szóból származik, melynek jelentése: fűzfa. Más vélemények szerint a "szeglet" szóból ered az elnevezése, hisz fontos utak találkoznak a város határán.
LÁTVÁNYOSSÁGOK, LÁTNIVALÓK
Hazánk nagy államférfija, Kossuth Lajos 1848. szeptember 24-én délután a ceglédi piacon, a mai Kossuth téren mondta el " riadóját ", a nagy hatású toborzó beszédet,melynek emlékét tábla őrzi. A Kossuth-emlékek felfedezése során eljutunk a Református Nagytemplom kertjében található Kossuth-erkélyhez. Az egykori pozsonyi Zöldfa Vendégfogadó kövei voltak ezek, amelyről Kossuth bemutatta Batthyány Lajost, az ország első felelős miniszterelnökét.
A főtér újabb különlegességét látja, a magyar millennium évében, 2000 decemberében megnyílt Dobmúzeumot. A dzsesszdob történetének bemutatására szakosodott állandó kiállítás Kármán Sándor magángyűjtő 30 évi kutatómunkáját öleli fel. Továbbsétálva - melyet egykoron elődeink evangélikus bazársor névvel illettek - a közművelődés egyik jelentős intézményét, a Városi Könyvtárat találjuk.
Barangolásunkat tovább folytatva a Kossuth-emlékhelyek újabb ragyogó kincsesháza tárul elénk - a Kossuth Múzeum. A térség 45 településén látja el a Nemzeti Kulturális Örökség társadalmi emlékeinek gyűjtését, megőrzését, tudományos feldolgozását Dél-Pest megye regionális múzeumaként. A Rákóczi út és a Széchenyi út sarkán található az I. és II. világháború áldozatainak közös emlékműve. Damkó Józsefnek, az I. világháború ceglédi hőseinek emlékét őrző alkotását 1927-ben avatták fel.
Visszasétálva a négysávos Széchenyi úton ismét a Rákóczi útra jutunk. Egy újabb Kossuth nevét viselő intézmény tűnik szemünkbe, a már említett Kossuth Lajos Gimnázium szecessziós épülete. Az iskola impozáns épületét Pártos Gyula tervezte, átadására 1903-ban került sor.
JELLEMZŐ PROGRAMOK
Cegléd zenei életét színesítik az évente megrendezésre kerülő nemzetközi dzsesszfesztiválok. A Nemzetközi Dobos és Ütős Gálát a dobosok egyik legnagyobb közép-európai seregszemléjét hagyományt követően rendszeresen megrendezik Cegléden, Kármán Sándor szervezésében.
1996 óta városunk hagyományt követően színes, kulturális program keretében megemlékezik Kossuth Lajos szeptemberi toborzó beszédének évfordulójáról.
"Erős akaratnak mi sem áll útjában"- tűzte zászlajára az 1997-ben alakult Cegléd és Vidéke Unghváry László Borrend. A szőlő- és bortermelés hagyományainak újraélesztésén túlmenően rendszeresen tartanak borbemutatókat, borkóstolókat, borversenyeket, előadásokat a városban, díszes felvonulásukkal és avatási ceremóniájukkal színesítve a városi ünnepségeket.
TERMÉSZETI ÉRTÉKEK, KIRÁNDULÓHELYEK
Egy másik védett terület a Gerje-patak mentén található Cegléd város és Csemő község határában. A Gerje-patak város előtti része réti csíkban, törpeharcsában és főként csukában gazdag, és tiszta vize is érték.
Cegléd olyan helye Magyarországnak, amelynek térségét is jó szívvel ajánlhatjuk idelátogató vendégek figyelmébe. Virágos ékszerdoboza az alföldi homoknak Csemő községe, amely 1998-ban az Európai Virágos Városok Versenyében a település kategóriában bronzérmet nyert. A távolabbi kőrösi erdőkben európai erdőrezervátumot jelöltek ki a botanikusok. Jászkarajenő határában tör felszínre az a 17 gyógyforrás, amely az országos hírű Mira-vizet adja.
A lovaglás szerelmesei is hódolhatnak itt szenvedélyüknek. A Kincsem Lovaspark Tápiószentmártonban igazi lovasparadicsom, de Cegléden a Kugla-majorban, Ceglédbercelen a Ruttner Farmon, Újszilváson a Club Szilvás Lovastanyán, Csemőben a Bagolyvár Lovaspanzióban, a Domina Tanyán, Abonyban az Állat- és Szabadidő Parkban lovagolhatnak és kocsikázhatnak vendégeink.
Albertirsa nagyközség lakói, hűen őrzik sok száz éves hagyományaikat, amelyek egyszerűségükben is gyönyörűek. A hagyományőrzés szépségei Ceglédbercel - sváb kultúra -, Csemő, Mikebuda községek faluházaiban is fellelhetők.
0 Response to "Cegléd"
Megjegyzés küldése