Gyula
 | Gyula, az ország délkeleti részén Budapesttől 220 km-re fekvő, 35 ezer lakosú üdülő- és fürdőváros. Az 1405 és 1445 között itt épült, középkori vár az egyetlen épen maradt téglavár Közép-Európában. |
A város kellemes, árnyas parkjaival, klímájával, nyugalmával ideális hely a pihenéshez. Gyula gazdag műemlékkincsével és történelmi múltjával a Dél-Alföld egyik legjelentősebb kulturális központja.
Gyulai Vár
A szabályos alaprajzú, belsőtornyos vár az eredetileg mocsaras-lápos területen, a Fehér-Körös árterületén, egy alig kiemelkedő hosszúkás szigeten épült. A vár legkorábbi részei a négyzet alaprajzú öregtorony és a város felőli rövidebb oldalon lévő palota, amelyeket feltehetően az itt birtokos Losonczi család épített a XIV. század végén. A vármúzeum változatos programokkal, múzeumpedagógiai foglalkozásokkal várja a látogatókat 23 teremben, több mint 600 m2-nyi kiállító-területen. Érdekes és hiteles utazást kínálnak a középkori vár történelmébe és a reneszánsz mindennapjaiba.
Józsefvárosi római katolikus templom
Az idetelepült németek a mai templom helyén, az egykori gyulalegelőn építették fel első kápolnájukat. 1754-ben új templomot emeltek, azt 1863-ig használták. A jelenlegi késő barokk, klasszicista és romantikus részlettel készült templomot Nuszbeck József gyulai építész tervezte és kivitelezte. Az 1866-ig tartott építkezésnél beépítették a régi kápolna anyagát és állítólag a középkori ferences templom faragott köveit is.
Szentháromság kápolna
Az 1738. évi pestis járvány elmúltával fogadalmi kápolnának építették. A többszöri átépítés után mai formáját 1817-ben kapja; ekkor építik a tornyot, a kórust és ekkor vásárolják az orgonát is.
Kálvária-kápolna – Kálvária domb
Dombon álló, patkó alaprajzú, egyszerű, barokk stílusú építmény. Harruckern Ferenc építette 1760-ban.
Kastély
Harruckern János György 1723-ban kapta meg a gyulai uradalmat, s az akkori huszárvár területén kastélyt építtetett. Fia, Harruckern Ferenc a kastélyt emeletesre építteti. A huszárvár kaputornyát, melyen át a kastélyba bejárat vezet, barokk stílusú átalakítással felújítják, emeIetesre építik át, rajta órát helyeznek el és párnatagos toronysisakkal fedik. (Az úgynevezett huszártorony - Paulo Mirandola 1562-ben készített alaprajzán még nem szerepel. A török hódoltság után 1722-ben készített - Leopold Franz Rosenfel-féle térkép már feltünteti. Scherer Kerecsényinek tulajdonítja a torony építését, de valószínűbbnek Iátszik, hogy a török időkben épült.) A kastély bővítésére, Franz Anton Hillebrant, kamarai főépítész 1761-62-ben tervet készített, - de ez nem valósult meg. A kastély 1795-ben Ieégett. Wenckheim Józsefné 1798-ban az előző helyére felépíti az új kastélyt. Ennek központi részét kápolna foglalta el. 1801-ben ez a kastély is a tűzvész áldozata Iett. Wenckheim Ferenc az új copf stílusú kastélyát a gyulai Czigler Antallal építteti meg 1803-ban. A volt kaputorony már akkor összeépült a kastéllyal-, ennek az átépített toronynak a mását építik meg a kastély ke- Ietioldalán. Almásy Dénes az épületet felújíttatja 1888-ban, majd 1902-ben az oldalszárnyakat emeletesre építteti - Sztraill Ferenc építésszel. A bővítésnél figyelembe veszik a meglévő épület stílusát. 1945 után a keleti tornyot Iebontják. Az új funkciót kapott kastélyt (iparitanuló-intézet, majd csecsemőotthon) belülről többször átalakítják.
Belvárosi római katolikus templom
A főoltárkép az 1778-as évből, a szeplőtlen Szűzanyát ábrázolja. A Szent Anna, Szent György, Szent Ferenc oltárképeket egy XVIII. századi ismeretlen mester készítette , a Szent József mellékoltárképét Ferracuti (dán) mester készítette 1781-ben. A főoltár és a mellékoltárok terveit Hillebrandt készítette. A főoltárt és a szentségházat Brendt János, gyulai asztalos kivitelezte 1867-70-ben. Harruckern Ferenc János síremléke 1777-ből a szentély előtt a templomhajó jobb oldali falában, Martin --Schmidt bécsi szobrász alkotása -, a feliratait Migazzi püspök fogalmazta. A kegyúr, Harruckern Ferencet ábrázoló dombormű Martin Fischer bécsi szobrász alkotása. Az 1801"-es tűzvészkor ez a templom is Ieégett Kijavítják 1804-ben, felújítják 1863-ban. Az 1895-ös helyreállítás alkalmával a fedélszéket kicserélik és az újonnan készült torony vörösréz fedést kap. Egyhajós, homlokzati toronnyal, félkörív záródású szentéllyel épült a templom.
Bárdoshíd – Vértanúk útja
A bárdoson átvezető hidat a mindenkori gyulai földesúr tartotta karban. Mária Terézia 1743-ban kelt szabadságlevelével felhatalmazta a földesurat, hogy vámot szedjen. A vámszedés és a karbantart folyamatos nézeteltérést eredményezett, emiatt a város elhatározta, hogy kőhidat épít. 1803-ban a megyei közgyűlés a vármegye mérnökét, Vertich Józsefet bízta meg a hí terveinek az elkészítésével. A négy boltozott nyílású, három középpilléres híd 1807-ben készült el, ma is használatban van.
| Gyula, a magyarországi gyógy-idegenforgalom gyöngyszeme. A város fő varázsa a Várfürdő. A teljesen újjáépített Várfürdő a Dél-alföld legújabb, legmodernebb, európai színvonalú strand- és gyógyfürdője, ahol minden korosztály számára tökéletes szórakozást nyújtanak az élménymedencék, a gyermek-víziparadicsom, pezsgő- és hullámmedence, valamint az óriás- és kamikáze csúszdák. LÁTNIVALÓK Gyulai Vár A várban bemutatják a vár urának, és a vár úrnőjének fogadó- és hálószobáit, a magyar várnagy és a török bég hivatali szobáját, a középkori várbörtönt, valamint az 1500-as években használt fegyvereket, bútorokat, használati tárgyakat. | |
| Józsefvárosi római katolikus templom Apor tér A jelenlegi késő barokk, klasszicista és romantikus részlettel készült templomot Nuszbeck József gyulai építész tervezte és kivitelezte. Az 1866-ig tartott építkezésnél beépítették a régi kápolna anyagát és állítólag a középkori ferences templom faragott köveit is. |  |
| Belvárosi római katolikus templom Építtetését, Harruckern Ferenc kezdte meg 1775-ben, melyet 1777-ben fejeznek be, Linck János Károly uradalmi építész tervei és kivitelezése alapján. A főoltárt és a szentségházat Brendt János, gyulai asztalos kivitelezte 1867-70-ben. | |
| Százéves cukrászda Erkel tér 1. Két utcára és térre néző emeletes sarokház. A 150 éves - hajdani Reinhardt cukrászda - biedermaier berendezése múlt századi hangulatot idéz. A régi cukrászműhelyből múzeumot alakítottak ki. Ma is működő vendéglátóhely. |  |
| Díszkút látható a Petőfi téren. A Petőfi-szobor mögött van a város első artézi kútja. 1893-ban Czoll Demeter hódmezővásárhelyi-orosházi mester végezte a kútfúrást, ő készítette az első, négyszög alakú kútházat is, amely 1927-re elhasználódott. A mai díszkút Heilinger Antal építőmester tervei szerint készült 1927-ben. Vize az 1978-i "békési" földrengéskor elzáródott, a város lakói azonban megőrizték elődeik alkotását. | |
| Szentháromság kápolna Kossuth tér Többszöri átépítés után 1817-ben nyerte el a mai formáját. |  |
LÁTNIVALÓK
Gyulai Vár
A szabályos alaprajzú, belsőtornyos vár az eredetileg mocsaras-lápos területen, a Fehér-Körös árterületén, egy alig kiemelkedő hosszúkás szigeten épült. A vár legkorábbi részei a négyzet alaprajzú öregtorony és a város felőli rövidebb oldalon lévő palota, amelyeket feltehetően az itt birtokos Losonczi család épített a XIV. század végén. A vármúzeum változatos programokkal, múzeumpedagógiai foglalkozásokkal várja a látogatókat 23 teremben, több mint 600 m2-nyi kiállító-területen. Érdekes és hiteles utazást kínálnak a középkori vár történelmébe és a reneszánsz mindennapjaiba.
Józsefvárosi római katolikus templom
Az idetelepült németek a mai templom helyén, az egykori gyulalegelőn építették fel első kápolnájukat. 1754-ben új templomot emeltek, azt 1863-ig használták. A jelenlegi késő barokk, klasszicista és romantikus részlettel készült templomot Nuszbeck József gyulai építész tervezte és kivitelezte. Az 1866-ig tartott építkezésnél beépítették a régi kápolna anyagát és állítólag a középkori ferences templom faragott köveit is.
Szentháromság kápolna
Az 1738. évi pestis járvány elmúltával fogadalmi kápolnának építették. A többszöri átépítés után mai formáját 1817-ben kapja; ekkor építik a tornyot, a kórust és ekkor vásárolják az orgonát is.
Kálvária-kápolna – Kálvária domb
Dombon álló, patkó alaprajzú, egyszerű, barokk stílusú építmény. Harruckern Ferenc építette 1760-ban.
Kastély
Harruckern János György 1723-ban kapta meg a gyulai uradalmat, s az akkori huszárvár területén kastélyt építtetett. Fia, Harruckern Ferenc a kastélyt emeletesre építteti. A huszárvár kaputornyát, melyen át a kastélyba bejárat vezet, barokk stílusú átalakítással felújítják, emeIetesre építik át, rajta órát helyeznek el és párnatagos toronysisakkal fedik. (Az úgynevezett huszártorony - Paulo Mirandola 1562-ben készített alaprajzán még nem szerepel. A török hódoltság után 1722-ben készített - Leopold Franz Rosenfel-féle térkép már feltünteti. Scherer Kerecsényinek tulajdonítja a torony építését, de valószínűbbnek Iátszik, hogy a török időkben épült.) A kastély bővítésére, Franz Anton Hillebrant, kamarai főépítész 1761-62-ben tervet készített, - de ez nem valósult meg. A kastély 1795-ben Ieégett. Wenckheim Józsefné 1798-ban az előző helyére felépíti az új kastélyt. Ennek központi részét kápolna foglalta el. 1801-ben ez a kastély is a tűzvész áldozata Iett. Wenckheim Ferenc az új copf stílusú kastélyát a gyulai Czigler Antallal építteti meg 1803-ban. A volt kaputorony már akkor összeépült a kastéllyal-, ennek az átépített toronynak a mását építik meg a kastély ke- Ietioldalán. Almásy Dénes az épületet felújíttatja 1888-ban, majd 1902-ben az oldalszárnyakat emeletesre építteti - Sztraill Ferenc építésszel. A bővítésnél figyelembe veszik a meglévő épület stílusát. 1945 után a keleti tornyot Iebontják. Az új funkciót kapott kastélyt (iparitanuló-intézet, majd csecsemőotthon) belülről többször átalakítják.
Belvárosi római katolikus templom
A főoltárkép az 1778-as évből, a szeplőtlen Szűzanyát ábrázolja. A Szent Anna, Szent György, Szent Ferenc oltárképeket egy XVIII. századi ismeretlen mester készítette , a Szent József mellékoltárképét Ferracuti (dán) mester készítette 1781-ben. A főoltár és a mellékoltárok terveit Hillebrandt készítette. A főoltárt és a szentségházat Brendt János, gyulai asztalos kivitelezte 1867-70-ben. Harruckern Ferenc János síremléke 1777-ből a szentély előtt a templomhajó jobb oldali falában, Martin --Schmidt bécsi szobrász alkotása -, a feliratait Migazzi püspök fogalmazta. A kegyúr, Harruckern Ferencet ábrázoló dombormű Martin Fischer bécsi szobrász alkotása. Az 1801"-es tűzvészkor ez a templom is Ieégett Kijavítják 1804-ben, felújítják 1863-ban. Az 1895-ös helyreállítás alkalmával a fedélszéket kicserélik és az újonnan készült torony vörösréz fedést kap. Egyhajós, homlokzati toronnyal, félkörív záródású szentéllyel épült a templom.
Bárdoshíd – Vértanúk útja
A bárdoson átvezető hidat a mindenkori gyulai földesúr tartotta karban. Mária Terézia 1743-ban kelt szabadságlevelével felhatalmazta a földesurat, hogy vámot szedjen. A vámszedés és a karbantart folyamatos nézeteltérést eredményezett, emiatt a város elhatározta, hogy kőhidat épít. 1803-ban a megyei közgyűlés a vármegye mérnökét, Vertich Józsefet bízta meg a hí terveinek az elkészítésével. A négy boltozott nyílású, három középpilléres híd 1807-ben készült el, ma is használatban van.
0 Response to "Gyula"
Megjegyzés küldése