Alföldi és Észak Magyarország látnivalói

 

Lillafüred – hazánk harmadik legnagyobb városától, Miskolctól 10 kilométerre hegyek által körülölelt völgy található. A völgyben hatalmas sziklaszirtek, barlangok, sűrű erdő, vízesések, halastavak, paloták, és egymás mellett békében élő népek képe tárul elénk. A mesés hely neve: Lillafüred.

Hazánk egyik legcsodálatosabb klimatikus üdülőhelye a Bükk hegység keleti részén fekszik, mégpedig ott, ahol a Garadna és a Szinva völgye találkozik egymással. A bérc egyik legfestőibb völgye József Attilát is megihlette, hiszen a lillafüredi vízesés mellett írta meg híres szerelmes versét, az Ódát. A Szinva-patak fölötti sziklán ma is látható a vers születésének körülményeit megörökítő emléktábla.

Az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő, ám mégis szokatlanul csöndes üdülőtelep 1892-ben jött létre, gróf Bethlen András földművelésügyi miniszter támogatásával. A kis település nevét is a grófnak köszönheti, aki felesége, Vay Lilla tiszteletére keresztelte el azt Lillafürednek.

A völgy erdővel borított oldalain hófehér mészkőszirtek magasodnak. Közülük is kiemelkedik a Molnár-szikla egekig meredő csúcsa, melyhez a hagyomány szerint egy tragédiával végződő szerelem története fűződik. Valamikor a régi időkben ugyanis egy vízimalom állt itt, ahol a molnár leánya és a szegény szomszéd legény szerelmesek lettek egymásba. A leány szigorú atyja azonban ellenezte kapcsolatukat, így a fiatal szerelmespár együtt a mélybe vetették magukat. A hősszerelmesek elkeseredett tettének egy kereszt állít emléket.

A három hegy – Szt. István-tető (650 méter), Fehérkő-lápa tető (587 méter), Jávor-hegy (626 méter) - által közrefogott település központja a mesterségesen felduzzasztott Hámori-tó végénél alakult ki. A meredek szurdokban tóvá duzzadt Hámori-tó története a Fazola család nevéhez fűződik. A würzburgi származású vasműves, Fazola Henrik (1730 - 1779. április 18.) ugyanis 1810 és 1813 között völgyzáró gátat építtetett a Garadna-völgyi kohók nyersvasának feldolgozásához. A gát visszaduzzasztotta a Garadna-patak vizét, és létrejött a másfél kilométer hosszú Hámori-tó, mely ma pisztrángok, pontyok, csukák, süllők, harcsák, keszegfélék, kárászok és domolykók sokaságának ad otthont. (A kiváló ötletet azonban mégiscsak a természet adta, ugyanis a mesterséges gát megépítése előtt egy hatalmas mészkőtömb elzárta a medret, létrehozva ezzel a feltónak nevezett állóvizet.) A tó a horgászáson kívül csónakázásra és evezésre is alkalmas.

A Hámori-tó fölé épült hazánk egyik legszebb szállodája, a négyemeletes Palotaszálló. Az impozáns szállót 1927 és 1930 között emelték fel, Mátyás-korabeli vadászkastélyt másoló stílusban. A Palotaszálló szebb környezetben már nem is helyezkedhetne el: északi homlokzata a Hámori-tóra, déli homlokzata a Szinva völgyére néz. Az épület közelében morajlik a Szinva-patak vizesése, mely a szálló függőkertjén át közelíthető meg. A 14-15 méter magasból lezúduló vízesés tavasszal csodálatos látványával nyűgözi le a látogatókat, fagyos téli napokon pedig a jégmászóknak nyújt (nem is leküzdhetetlen) kihívást! A hatalmas ősfákkal, szépen gondozott virágágyásokkal ékes palota több rangos eseménynek is otthona volt. Közülük is kiemelkedik az 1933-ban itt megrendezésre kerülő Írók Gazdasági Egyesületének a kongresszusa, melyen a magyar irodalom olyan jeles alakjai jelentek meg, mint Illyés Gyula, József Attila, Kosztolányi Dezső és Móricz Zsigmond.

S ha már néhányat megemlítettünk hazánk azon kiemelkedő személyiségeiből, kik egykor Lillafüred vendégei voltak, nem szabad megfeledkeznünk Herman Ottóról (természettudós, polihisztor) sem, aki gyermekkorát a közeli Alsóhámorban töltötte, s később is visszatért ide. A kiváló polihisztor 1890-től élt Lillafüreden, a mai Erzsébet-sétány 33. számú alatti úgynevezett „Peleház”-ban. A Peleház-ként közismert Herman Ottó emlékházat, valamint Hámor temetőjében nyugvó hamvait ma is látogatók tucatjai keresik fel.

Lillafüreden és környékén számos szép kirándulásra és aktív kikapcsolódásra van lehetőség. Bóklászhatunk a közelben, gyalog- és kerékpártúrázhatunk a hegyekben (kiválóan járható és kerékpározható turista útvonalak vannak!!!), megleshetjük az erdők sűrűjében élő vadakat, kisvonatozhatunk, felfedezhetjük a felszín alatti világ különleges képződményeit, élőlényeit. Különös élményben lehet részünk, ha a csodás utat a lillafüredi kisvonattal tesszük meg. A kisvonat gyönyörű völgykatlanban, félelmetesen lenyűgöző szakadékok, erdőkkel teli hegyoldalak, békésen csordogáló patakok és halaktól hemzsegő pisztrángosok mellet robog el.

A fagy beálltával a sport szerelmeseinek igazi csemege Lillafüred! Télen ugyanis a közeli sípályákon síelésre, a lankás-kanyargós utakon sífutásra, kisebb-nagyobb lejtőkön pedig szánkázásra van lehetőség.

	Az ország egyik legszebb természeti adottságokkal rendelkező üdülőhelye, Lillafüred – közigazgatásilag Miskolc város része – a Bükk hegység keleti szélén, 350 méter tszf. magasságban, a Szinva völgyében, a meredek hegyoldalakkal határolt Hámori-tó mellett fekszik. A Hámori-tó az 1810-es években jött létre, amikor Fazola Henrik megépíttette a Garadna és Szinva patakok összetorkolásánál a zsilipekkel ellátott völgyzáró gátat, hogy a felső-hámori vasverők meghajtásához a vízierőt biztosítsa. A tó hossza körülbelül másfél kilométer, legnagyobb mélysége 9 méter. A tavon nyaranta a Lillafüred Alapítvány által működtetett csónak-kikötő üzemel.
A közhiedelem szerint Lillafüred névadója gróf Bethlen András földművelésügyi miniszter volt, aki 1892-ben felesége, Vay Lilla tiszteletére keresztelte el az egyik vadászat során felfedezett, lenyűgöző szépségű helyet. Az esemény által felkelt az érdeklődés a környék iránt. Az üdülőteleppé való fejlesztés gondolata az 1920-as években, gróf Bethlen István miniszterelnökben fogalmazódott meg. Első lépésként a Hámori-tavon fából kiépített strandot hoztak létre. Mivel a tó vize hideg volt, meleg víz után kezdtek kutatni, de az erre a célra, a mai autóbusz parkoló helyén mélyült kutató fúrás nem hozott sikereket.
Lillafüred bővelkedik a különleges természeti értékekben. A Palotaszállóval szemközti hegyoldalban található a Szeleta-barlang, melyben a század elején bőséges régészeti leletanyag - 80-100 ezer éves pattintott kőeszközök - kerültek elő. A szálló alatti függőkertben juthatunk le a fiatal édesvízi mészkőben kialakult Anna-barlanghoz. Látványos formáit éppen e kőzet keletkezési folyamatának köszönheti, mert a mész anyag növényi részekre csapódott ki, megőrizve a több ezer éves levelek és fűszálak lenyomatát. A környék legnagyobb barlangjának, a Szent István-barlangnak a bejárata a szállótól néhány száz méterre, az országút mellett nyílik. A bejárat előtt 2001-ben új, impozáns fogadóépületet hoztak létre. Az idős, tengeri lerakódású mészkőben keletkezett barlang járatainak összes hossza 350 méter. Hatalmas termekből és hosszú folyosókból áll, melyeket változatos és gazdag cseppkőformák ékesítenek.
	Az Anna-barlang közelében, 20 méter magas édesvízi mészkő teraszról zúdul le az ország legmagasabb vízesése. Szépségében elsősorban a tavaszi hóolvadás illetve bőséges esők után gyönyörködhetünk. A Szeleta-barlang felkeresését összeköthetjük a Molnár-sziklához tett sétával. A szikla tetején hatalmas fakereszt őrzi a szegény molnárlegénynek és a gazdag molnár lányának az emlékét, akik a vagyoni különbség miatt nem lehettek egymáséi, ezért a szikláról levetve magukat véget vetettek életüknek. A környék másik nevezetes sziklacsúcsa Fehérkő, a sziklamászó sportot kedvelők gyakorlótere. Az Erzsébet sétányról induló kék turistajelzés vezet minket az 587 m magasságban emelkedő, függőleges sziklafalak tetejére, ahol a környező hegyek nagyszerű panorámája tárul elénk. A természeti látványosságok mellett a Lillafüredre látogatók kulturális élményekkel is gazdagodhatnak. Aki Felső-Hámorba lesétál, a Központi Kohászati Múzeum igényesen berendezett termeiben a hazai vaskohászat hőskorának emlékeit tekintheti meg. A község római katolikus temploma mellett Nepomuki Szent János 1806-ban felállított szobra áll.
A Szent István-barlang bejárata felett kialakított gyalogösvény vezet az 1926-ban épített kálváriához és kis kápolnához. Szemben, az Erzsébet sétányon, a Herman Ottó emlékházban („Pele-ház”) a Bükk hegység élővilágát bemutató múzeum működik. Az autóbusz parkolóból induló, a 20-as évek végén kiépült Mária sétányon találjuk a Lourdes-i csodatévő Szűz Máriának emléket állító kápolnát, melynek szobra a budai Mátyás-templom egyik középkori szobrának másolata. A sétány vezet el minket a Tábori oltár feletti Limpiászi kereszthez. A kereszt a spanyolországi Limpias faluban található feszület másolata, ahol a 20-as évek elején csodálatos gyógyulások és események történtek. A sétánynak ezt a részét kandeláberek világították meg, és a Palotaszálló építését követő évtizedben szabadtéri misék és hangversenyek színhelye volt.
	Aki Lillafüred tágabb környezetében is sétát tesz, megtekintheti Nagy Lajos király kedvelt pihenőhelyét, az 1300-as években épült diósgyőri várat. Lillafüredtől Ómassa felé, körülbelül négy kilométernyire található a Fazola Henrik által 1777-ben létesített őskohó, amelyben nyert nyersvasat Hámorban dolgozták fel. Az autós kirándulóknak vagy a rutinosabb túrázóknak érdemes a szentléleki pálos kolostort is meglátogatniuk, amelynek romjai a 14. század elején élt pálos remeték emlékét őrzik.      Lillafüred látnivalói képekben:  http://www.panoramio.com/user/3568517/tags/Lillafured