Szentes
Magyarország dél-alföldi régiójában, azon belül Csongrád megyében, a Tisza és a Hármas-Körös által közrefogva helyezkedik el a Kurca-folyó két oldalán, mely hosszában szeli át a települést. Szentes Csongrád megye harmadik legnépesebb városa, lakossága 30 ezer fő.Bár Szentes Szeged és Hódmezővásárhely után népességi szempontból csak a harmadik a megyében, van azonban más, amiben Európa-szerte is az első. A Kurca és a Tisza vizein kívül tengernyi termálvíz fakad a városban, és összesen 32 kútja van. A Tisza és a Körös folyók természeti szépsége, gazdag növényzete és állatvilága is nagyban hozzájárul Szentes egyedülálló természeti adottságához. Szentes 1996-tól a nemzet sportvárosa címmel is büszkélkedhet. Szentes a kultúra terén is igen aktív, nyaranta szinte minden napra jut egy-egy kulturális rendezvény.
LÁTNIVALÓK,
Továbbhaladva a liget központja felé, a Koszta József Múzeum egykori épületét láthatjuk, melyből a múzeum átköltözött a városközpontban található volt Vármegyeháza épületébe. A múzeum helytörténeti raktára 1997-ben a Péter Pál Polgárház Múzeumba, illetve a Friedrich Fényirdába költözött ki. A polgárház pincéjében időszakosan kamaratárlatokat, művésztalálkozókat szerveznek. (Petőfi S. u. 9.)
A Kossuth térhez kapcsolódik a valamivel kisebb, szabályosan parkosított Erzsébet tér. Régebben Szentháromság térnek nevezték, a nyugati részén 1886-ban felállított Szentháromság-szoborról. A déli oldalon látható katolikus általános iskolát 1912-ben emelték, magyaros szecessziós stílusban. Nyugat felől a Városi Bíróság (1911) épületét árkádsor köti össze a katolikus plébániával.
A Szent Imre herceg utca. Sarkán a város egyik legjelentősebb műemléke, a római katolikus Szent Anna Templom áll. Az 1764-1768 között emelt barokk templomot 1844-ben a torony kivételével lebontották. Jelenlegi, klasszicizáló formáját 1847-ben nyerte.
Ha visszakanyarodunk az Erzsébet térre, s onnan az északi irányba lévő Tóth József utcában teszünk sétát, akkor láthatjuk a 26. szám alatti, XIX. sz. eleji földszintes házak, melyben Tóth József született. Ő volt a múlt század közepének legjelentősebb drámai színésze, 1850-től 1867-ig a Nemzeti Színház tagja. Az Ady Endre utca és a Sima Ferenc utca sarkán találjuk a török fürdőkre emlékeztető Termál Gyógyfürdőt (Ady E. u. 44.).
A Sima Ferenc utca végén találjuk a szentesi Területi Kórházat (44-54. sz.), melynek díszes főépülete 1902-ben épült. A Kurca-folyó által kettészelt parkja természetvédelmi terület.
A Luther téri, neogótikus evangélikus templom (1905, Francsek Imre) oltárképét a szentesi születésű Hegedűs László festette. Ugyancsak a Luther téren láthatjuk a volt megyeháza előtt 1934-ben elbontott, s mára újra megalkotott (1996), francia szoborcsoporttal díszített Díszkutat.
A város szélén is találunk látnivalókat. Ilyen a Vízügyi Múzeum az Obester-telep után, a Csongrádi út jobb oldalán. A másik irányba - Hódmezővásárhely felé - haladva láthatjuk a műsorszóró torony acéltűjét, mely 240 m magas, s a televízió 1959-es szilveszteri műsorát sugározta először.
A Veker-ér partján terült el az egykori Ecser falu, mely eredetileg kun szállás volt. A Szarvas felé vezető úton közelíthetjük meg a 15 km-re fekvő ecseri templomromot. A torony romjai 1733-ban még álltak. A régészeti kutatás tanúsága szerint a templom XIV. századi lehetett.
ÁLLANDÓ PROGRAMOK, RENDEZVÉNYEK
VÁROSTÖRTÉNET
A török kiűzése után előbb kincstári birtok lett, majd a báró Harruckern család tulajdonába került. 1730-ban városi és vásártartási jogot kapott. Ekkor jelent meg a város pecsétjén, később címerén a pálmafa-szimbólum, amely a szentesi nép szívós élni akarását és örökös megújulását fejezi ki.
A 18. század és a 19. század eleje a folytonos gyarapodás időszaka volt. 1836-ban a város úrbéres lakossága örökváltsági szerződést kötött földesuraival, biztosítva ezzel a polgári fejlődés lehetőségét. Az 1867. évi kiegyezés körül és után - noha a környék alapvetően mezőgazdasági jellegû maradt - élénk iparosodás indult meg. Gőzmalmok, fűrésztelepek, téglagyárak épültek. Szentes 1878-ban Csongrád vármegye székhelye lett, és ezáltal felgyorsult a városiasodás.
1945 után a gazdaság újjáépítése viszonylag gyorsan lezajlott, ám az ezt követő években a gazdaság, a társadalom és a kultúra elszürkült. Változást az 1956-os forradalmat követően a mezőgazdasági kollektivizálás és a központi ipartelepítési politika hozott, hiszen ezek hatására figyelemre méltó eredmények születtek. A város mezőgazdasági és ipari termékei keresettek lettek a keleti és a nyugati piacokon egyaránt. Az 1990-ben elkezdődött magyarországi átalakulás a helyi gazdasági élet átrendeződését indította el, de a település továbbra is alapvetően mezőgazdasági jellegű maradt.
Szentes látnivalók képekben:
http://www.panoramio.com/user/3568517/tags/Szentes
0 Response to "Szentes"
Megjegyzés küldése