Alföldi és Észak Magyarország látnivalói

Hatvan

A város legrégebbi építészeti emlékei a XVIII. századból valók, amelyek I. Grassalkovich Antalnak köszönhetően a barokk építőművészet kiemelkedő alkotásai. A mai város főterének képét meghatározó épületek, a kastély, a templom, a posztómanufaktúra és a sörház épülete elsősorban az ő mecénási tevékenységének köszönhető.
A város főterén magasodik az 1754-63 között készült Grassalkovich-kastély, amely két fázisban épült, késő barokk műemlék. Többszöri átépítés és felújítás nyomán nyerte el mai formáját. Építői Oraschek Ignác aki 1754-ben a középső részt, míg Jung József 1763-ban a két oldalszárnyat húzták fel. Az egyemeletes épület 8 + 3 + 8 tengelyes osztatú, 62 méter hosszú homlokzatán középen egy kosáríves kapu található, két oldalán korinthoszi oszlopok, rajtuk figurális díszítésként két félalakos atlasz, amelyek egy baluszteres erkélyt tartanak. A koronázó párkány fölött, az oromzat közepén, az építtetőre utalva, a Grassalkovich család kőcímere látható. A 32 szobás U alakú kastély hatalmas parkjában külföldről hozatott növényritkaságok voltak még az 1930-as években is. A Deutsch-Hatvany család tagjai nagy figyelmet fordítottak a franciás kiképzésű, két szélén angol parkerdővel lezárt kert gondozására, csinosítására.

A Grassalkovich kastély az 1980-as évek elején	... és 2001 elején

A húsz katasztrális hold kiterjedésű parkban hajdanán 35 szobor, 13 faragott kőpad, valamint egy Olaszországból származó díszes szökőkút állt, amelyből manapság csak itt-ott fellelhető szobortöredékek és az erősen lepusztult szökőkút darabjai láthatók.

A hajdani szökőkút egy darabja a kastély kertjében	A Grassalkovich kastély lépcsőházának felújítása

A Hatvany család kultúrapártolói tevékenységének köszönhetően olyan neves személyiségek látogattak el ide, mint Thomas Mann, Ady Endre, Bajor Gizi, Bródy Sándor, Czóbel Béla, Csók István, Hunyadi Sándor, József Attila, Lesznai Anna, Stróbl Zsigmond. A második világháborúban, majd az azt követő évtizedekben a kastély berendezését széthordták a katonák és a helybeliek, majd egy "tudatos tervezésnek" köszönhetően a park díszfáit, cserjéit is nagyobbrészt kivágták. Helyükre kollégiumot, a város kórházát, annak hőközpontját, rendelőintézetet, nővérszállást építettek, majd egy lakótelepet is kialakítottak. Manapság már csak néhány száz négyzetméternyi terület emlékeztet a hajdani arborétumra. Az épület bal szárnyában az 1980-as évek közepétől a Grassalkovich Művelődési Központ kapott helyet.
Az 1996-2001 közötti időszakban, kormányzati támogatással a helyi erőforrásokat is igénybe véve, megtörtént a kastély külső rekonstrukciója és a tetőzet cseréje.
Az 1979-ben életveszélyesnek nyilvánított épület belső felújítására, amely az előzetes számítások szerint meghaladja a kétmilliárd forintot, egyelőre nincs pénzügyi fedezet, de nem tisztázott az épület további hasznosítása sem. Többféle verzió felmerült már ezzel kapcsolatban, így például idegenforgalmi, gyógyturisztikai, üzleti, közművelődési funkciókra adaptált tervek születtek az utóbbi három évtizedben. Az állami kezelésű műemlék csak előzetes bejelentkezés alapján látogatható, a szakemberek célja, hogy eredeti szépségében állítsák helyre a belső termeket is. Még így, romos állapotban is impozáns látványt nyújtanak a stukkódíszítéses termek, itt-ott elővillan a nagyterem görög mitologikus jelenetet ábrázoló gipszreliefje.
A nagyterem négy sarkában a szakszerű feltáráskor négy történelmi arcképet ábrázoló freskóra bukkantak a restaurátorok, amelyből hármat konzerválás után a Hatvany Lajos Múzeumba szállítottak.

Római mitológiai relief a kastély dísztermében restaurálásra vár	A Grassalkovich kastély felújításakor a nyílászárókat is cserélték

A Kossuth tér másik dísze a szintén I. Grassalkovich Antal kegyurasága idején született Szent Adalbert-plébániatemplom (1751-55), amely az 1596-ban elpusztult középkori templom helyén épült fel. Akárcsak a kastély, ez is Oraschek Ignác és Jung József építészek keze nyomát viseli. Az előteréből két oldalra egy-egy oldalkápolna nyílik. A nagy fesztávolságú templomhajót három csehsüveg-boltozat fedi. A szentély diadalívén itt is megtalálhatjuk a Grassalkovichok családi címerét. A freskók egy része a XIX. században, a másik fele 1956-ban készült. A négy stallum közül három, illetve a négy padsor első tagjai 1762-ben készültek még a pécsi székesegyház számára, amelyet 1882-ben vásárolt meg Janikovics Alajos prépost. Az orgona 1926-ban készült, amelyet többször felújítottak, illetve átalakítottak.

A Szent Adalbert Plébániatemplom	A Szent Adalbert Plébániatemplom hátulról

A templom mellett futó 30-as út másik oldalán fekszik a plébániaház, mely szintén műemlék, az 1750-es években épült, öttengelyes főhomlokzattal. Az eredetileg földszintes épületet még a XVIII. században egyemeletessé alakították. Itt őrzik a település Historia Domusát is, amelyet a XVIII. század végén Stettner Bernát prépost kezdett el írni. E falak között lakott 1847-ben Horváth Mihály prépost is, aki később püspök, majd kultuszminiszter lett.
A Kossuth tér többi épülete helyi védettséget élveznek városképi jelentőségűknél fogva. A templom másik oldalán helyezkedik el a valamikori posztómanufaktúra épülete. A hajdani tornácos, boltozatos helységekből álló építményben Mária Terézia privilégiuma alapján 1769-1787-ig szürke és színezett posztót készítettek. Később átalakították, majd átépítették, falai között telekkönyvi hivatal, hadkiegészítő parancsnokság, járásbíróság, börtön, szovjet katonai parancsnokság működött. 1954-ben a főhomlokzatot elbontották, és azóta áruházként üzemel.

A volt posztómanufaktúra többször átalakított épülete

A Kossuth tér 12. szám alatt lévő Sörház épülete Jung József építész tervei alapján készült, eredetileg uradalmi háznak. A XVIII. század második felében már sörfőzde üzemelt falai között, Lippe Mór vezetésével. A köznyelv a nevében megőrizte az egykori funkcióját. A jelenleg látható épületrész csak egy töredéke a hajdani építménynek, amelynek jobb oldala a második világháborús harcok során 1944-ben megsérült, és le kellett bontani. Helyén ma egyemeletes lakóház simul a sörházhoz. Az évszázadok során sokféle szerepe volt, ma a Hatvany Lajos Múzeum székhelye. A leromlott műszaki állaga miatt jelentős felújításra szoruló épület renoválására sajnos nincsen pénz, ezért egyre csúszik a múzeum állandó helytörténeti és képzőművészeti kiállításainak megnyitása is. Védetté nyilvánítását kezdeményezte a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal.

A sörfőző ház ma a Hatvany Lajos Múzeum székhelye

Szintén a város főterén áll a városháza (Kossuth tér 2.), amely az 1596-ban elpusztult premontrei kolostor romjain 1729-ben újjáépített, majd többször átalakított épületegyüttes. Mai formáját 1907-ben nyerte el. Az 1980-as években végzett felújítások során egy XIII. századi, egyenes szentélyzáródású templom maradványait találták meg itt a mesterek. Emellett látható még egy háromszakaszos, porosz süvegboltozatos kápolna maradványa is az épületen belül. A XVIII. században zárda, majd később iskola, a XIX. században sóház, majd gyógyszertár, kaszinó működött a falai között. 1862-től a városi önkormányzat otthona.

A Polgármesteri Hivatal épülete	A Városháza esti fényben

A templom mögött áll a városi bíróság épülete (Kossuth tér 10.), amelyet Orbán Ferenc tervezett, és a Ring Építési Rt. volt a kivitelező 1924-ben. A városháza mellett található az 1894-ben önerőből felépített Kossuth téri általános iskola (Kossuth tér 1.) palotaszerű eklektikus épülete. Homlokzatán öles betűk hirdetik: Hatvan a tanügynek. A két világháború komoly károkat okozott az épületben, de a helyreállítás után megtartotta eredeti funkcióját.

A Városi Bíróság épülete	A Kossuth téri általános iskola

A Kossuth tér és a Grassalkovich utca találkozásánál fekszik a hajdani Postapalota épülete, amelyet 1879-ben emeltek, eklektikus stílusban. Többször is átépítették, 1944-ben pedig, a németek visszavonuláskor felrobbantották az építmény egy részét. Ma is ugyanaz a funkciója, mint hajdanán, építésekor.

A postapalota épülete

A téren több szobor és emlékmű található, amely a magyar történelem jeles eseményeire, illetve személyiségeire utal. A Hősök emlékművét 1869-ben emelték, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc katonáira emlékezve. A szürke gránitobeliszk - amelynek alkotója Gerenday Antal budapesti kőfaragómester - ma is a március 15-i koszorúzások helyszíne.

Az 1848-49-es szabadságharc emlékműve a Kossuth téren

Az első világháború 209 hatvani áldozatának emlékét őrzi Finta Sándor Őrszem című szobra. Az 1917-ben felavatott katonát ábrázoló szobor volt az első az országban, amely az első világégés elhunytaira emlékezik. Az alkotója 1920-ban emigrált, és az Egyesült Államokban telepedett le. Finta tagja volt annak a szobrászcsapatnak, amely a dél-dakotai Fekete-hegység Mount Rushmore részén sziklába faragta négy amerikai elnök 18 méteres portréját.
A második világháborús szovjet emlékmű, Wachtel József mérnök tervei alapján egy budapesti kőfaragó műhelyben készült feketemárványból. 1945. május 1-jén avatták fel az egykori szökőkút helyén. 1956. október 26-án ledöntötték, 1957-ben állították vissza a helyére. 1990-ben a tetején lévő vörös csillagot eltávolították. Ma mementóként magasodik egy hajdani szökőkút helyén.
A templom mellett látható a Szent Sebestyén fogadalmi emlékmű az 1739-1740-es pestisjárvány megszűnésének emlékére készült, és 1740. május 30-án avatták fel, az egykori piac területén (a mai Dózsa György és Batthyányi utcák kereszteződésében), mai helyére 1971-ben került. A szoborcsoport terveit Mayerhoffer András jegyezte, a kőfaragó munkát pedig Jäger Antal végezte. Ha szemben állunk a szoborcsoporttal, akkor Szent Sebestyén a tetején, jobbra Szent Adalbert, balra Szent Rókus figurája áll, Szent Rozália reliefje a mellvéd alatti talpazaton látható. Eredetileg Szent Adalbert helyett Xavéri Szent Ferenc figurája díszítette az emlékművet, de az elpusztult, s az 1930-as évek elején Hatvany Irén jóvoltából került oda Szt. Adalbert. A ma látható alakok csak másolatok, az eredeti, meglehetősen rossz állapotban lévő szobrok műemléknek számítanak, és a Hatvany Lajos Múzeumban vannak elhelyezve. A templom mellett áll a két méter magas Szent Kereszt-emlékmű, amelynek talpazata 150 centiméteres, míg a templommal szemben egy neobarokk Szentháromság-szobor áll, amelyet 1903-ban szenteltek fel.

A pestisjárvány áldozatainak emlékét őrző szobor a templom mellett

A templom mögött található Nepomuki Szent János-szobrot Juhász András helybeli szobrász faragta, 1940-ben. A talapzattal együtt négy méter magas szobrot eredetileg a Zagyva partján, a mai Damjanich Szakképzési Intézet helyén állították fel, mostani helyére 1971-ben került.
Szintén Juhász András faragta a városi bíróság előtt álló Szent Imre-szobrot is. Felavatására 1941. június 8-án került sor. Érdekesség, hogy az álló alak modellje Balázs Lajos, későbbi szobrászművész volt.
A városházával szemben áll a Városmúlt című alkotás, amelyet Pálffy Katalin szobrászművész készített, a 6x8 méteres talapzata pedig a hajdani Tanácsköztársaság-emlékmű alapja. Szintén a Városháza előtt áll az az oroszlános díszkút, amelyet Wild László tervezett, és amely harmonikus egységet alkot a téren elhelyezkedő kandeláberekkel.

Az oroszlános szökőkút

A településtől néhány kilométernyire fekszik a műemléknek számító nagygombosi Grassalkovich-major (1762), amelynek három díszes kapuja van, és a többszintes magtárat, istállókat kőfal veszi körül. A major barokk kerítésének kapuit szobrokkal díszítették, a leginkább épen a Csikós és a Tót elnevezésű maradt meg. A nagygombosi borház szintén műemlék, melyet 1901-ben épített Ring József a Hatvany család megrendelésére. A háromosztatú épület középső része kétemeletes, a két oldalán fekvő szárny egyszintes.

A hajdani Grassalkovich-major Tót kapubejárata Nagygomboson

A település főbb jellegzetességei, városképet alakító épületei közé tartozik az 1877-ben avatott Rákóczi úti általános iskola többszörösen átalakított építménye, valamint a Bajza József Gimnázium és Szakközépiskola (Balassi B. u. 17.) 1902-ben épült, részben műemlék jellegű épülete. A gimnázium épületére 1931-ben húzták fel a második emeletet, eltorzítva ezzel az eredetileg szecessziós stílusú építményt.

A Bajza József Gimnázium és Szakközépiskola

A Rákóczi út-Bajcsy Zs. utca sarkán álló újhatvani római katolikus templomot (1929) és ferences kolostort (1931) a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal védetté kívánja nyilvánítani. Helyi védettséget élvez az evangélikus templom (Úttörő u., 1935) és a református templom (Dózsa Gy. tér, 1908), a cukorgyári kastély (ma Kristály Kastély a Radnóti téren), a Földhivatal épülete (Balassi B. u), a vasútállomás (Boldogi u.), a Palkó tanyán lévő volt Tsz. Irodaház, a cukorgyári lakótelep, a MÁV Bölcsőde és Óvoda épülete (Bajcsy Zs. u.), a Hunyadi téren lévő tűzoltó laktanya, a Mészáros Lázár úton álló Liszt Ferenc Művelődési Ház (DALI) és a városi víztisztító a térségében álló emlékművel.

Az újhatvani római katolikus templom	A földhivatal épülete

A köztéri alkotások sorában említést érdemel a Balassi úton lévő Balassi Bálintot ábrázoló portré, illetve a Radnóti téren álló Radnóti-szobor, amely a munkaszolgálatosként itt raboskodó költőnek állít emléket. A konzervgyár kapuja előtt található épületen az önkormányzat egy emléktáblát helyezett el 2003. áprilisában, amely a cukorgyári gettó áldozatainak mementója.