Miskolc

 

 

Miskolc – a 172 357 lelket számláló Borsod megye székhelye az ország harmadik legnagyobb városa. A csodálatos környezetben fekvő, természeti szépségekben bővelkedő észak-magyarországi város igen gazdag történelemmel és kultúrával büszkélkedhet. Miskolci barangolásunk során érdekes múzeumok, impozáns épületek, csodás templomok, történelmi kiállítások, színes kulturális rendezvények vendégei leszünk! Mielőtt nekivágnánk izgalmasnak ígérkező utunknak, ismerkedjünk meg a város rövid történetével! Az 1891-ben felszínre került úgynevezett Bársony-házi leletek bebizonyították, hogy a település területén már az ősidőkben is éltek emberek. Az őskori kődarabok, a jégkorszaki ember kőszerszámai, Herman Ottó házának az építésénél, mintegy véletlenszerűen kerültek elő a föld mélyéből .

Miskolc városáról már a kora középkor történetírója, Anonymus is említést tett az A magyarok cselekedeteiről című könyvében: "Árpád vezér Bors apjának, Böngérnek adományozta a Tapolca vizétől a Sajó folyóig terjedő földet, melynek Miskolc a neve." A város számos kiemelkedő személyiséget adott hazánknak. Miskolcon látta meg a napvilágot Lévay József költő, Reményi Ede hegedűművész, sőt Herman Ottó természettudós is itt nevelkedett. Kaffka Margitot, Tompa Mihályt és Szabó Lőrincet a szülői ház kötelékei fűzték Miskolchoz.

A város atmoszféráját, hangulatát nagyban meghatározó 234 méter magas Avas-hegy elsősorban andezittufába vájt borospincéiről nevezetes. A jellegzetes utcákon 800 borokkal tele ódon pince sorakozik egymás mellett. Az avasi pincesor különleges varázsát növeli, hogy egyik pince sem fiatalabb 200 évesnél, a legtöbb 300 évesnél is öregebb. Ha tehetjük, ne csak kívülről szemléljük meg ezeket a szép kort megért borospincéket, hiszen a fenséges ízű borokat a hűs pincelyukakban tárolják! A helyi borospincékben való felfrissülés után folytassuk utunkat, és fedezzük fel az Avas-hegy nyújtotta látnivalókat, építészeti értékeket!

A város építészeti remekein túl színes programkínálat várja a vendégeket. A Csanyikvölgyben, csodálatos környezetben találjuk a Miskolci Vadasparkot, mely 95 állatfaj majd 500 példányának ad otthont. Képzelhetik mekkora a nyüzsgés, az izgés-mozgás! A park lakói közül igen szép számmal képviseltetik magukat a félmajmok, sőt itt láthatjuk Közép-Európa egyik legnagyobb természetes környezetben élő farkasfalkáját is! Ha már a vadaspark vendégei vagyunk, sétáljunk végig a szoborpark különös alkotásai között, ahol kiváló természettudósok, valamint kipusztult állatfajok szobrait tekinthetjük meg! 7

A májusban megrendezésre kerülő Diósgyőri Várjátékokon végvári vitézek lovagi tornái, íjász- és lovasbemutatók, illetve különböző bábelőadások gondoskodnak a középkori hangulatról. Júniusban a komolyzene kedvelőit kényezteti a város, ekkor kezdődik ugyanis a "Bartók +…" elnevezésű kulturális rendezvénysorozat. A zenei rendezvény különlegessége, hogy minden évben új zenegéniuszok művei társulnak Bartókéhoz.   Júliusban a Miskolci Szimfonikus zenekar promenád-koncertje, valamint a Nemzetközi Dixieland Fesztivál csalogatja a zenebarátokat. Augusztusban a diósgyőri várban tölthetjük el tartalmasan az időnket, hiszen ekkor vannak a Diósgyőri Vigasságok, és a Szent István király ünnepe. Júniustól augusztusig a Péntek esték a Rákóczi-udvarban elnevezésű rendezvényen, júliustól augusztusig pedig a Collegium Musicum címet viselő orgonaesteken kapcsolódhatunk ki.

Ha körbejártuk Miskolc városát, feltétlenül szánjunk rá egy kis időt, hogy ellátogassunk a Miskolc üdülőkörzetében található miskolctapolcai Barlang- és Gyógyfürdőbe! A fürdő természetes barlangi járataiban feltörő 30ºC-os forrásvíznek a jótékony hatását már a 16. században felismerték. Miután belekóstoltunk a miskolci emberek múltjába, jelenébe, ünnepeibe, megízleltük a város utcáinak, házainak varázslatos atmoszféráját, csemegézzünk a táj konyhájából! A választás nem lesz könnyű, hiszen az ősi családi receptek alapján elkészített házias ízek mellett a legkülönfélébb ételremekek színesítik a palettát. A hagyományos ételek közül megemlíteném a miskolci kocsonyát, a lacipecsenyét, és az otthon sütött friss perecet.   LÁTNIVALÓK  belváros A Hősök terén a 18. századi barokk minorita templom és kolostor, a Hunyadi utcában az evangélikus templom, a Mindszenti téren pedig az eklektikus tornyokkal díszített Mindszenti-templom kínál számunkra érdekes látnivalót. A csodálatos barokk Mindszenti-templom plébániája előtt a kőből faragott "Csupros Mária" - szobor áll. Belvárosi sétánk során ismerkedjünk meg az Erzsébet tér, a Városház tér, a Dísz tér, a Népkert és a Széchenyi utca látnivalóival, nevezetes épületeivel! Az avasi kilátóval szemben található Erzsébet tér a régi belváros része. A téren látható Kossuth Lajost ábrázoló szobor arról nevezetes, hogy hazánkban itt állították fel az első egész alakos szabadtéri Kossuth - szobrot. A zöldben kialakított pihenőkert nem hiába kedvelt helye a miskolci embereknek: a szökőkút csobogása tökéletes harmóniát alkot a háttérben látható avasi kilátóval. Ha utunk során elfáradunk, és lazítani támadna kedvünk, nyugodtan megtehetjük: az Erzsébet fürdőben ugyanis természetes hévíz és szauna kényezteti vendégeit. A közeli Városház téren két épületet is érdemes jól megnéznünk: a klasszicista stílusú Megyeházát és a vele szemben épült romantikus Városházát. A Dísz téren találjuk Miskolc egyik nevezetességét, a kora tavasztól késő őszig pompás színekben tündöklő virágórát. A kevésbé hétköznapi, ám annál tetszetősebb órát a magasból is megcsodálhatjuk, az avasi kilátóból ugyanis nagyszerű panoráma nyílik a térre. Elérkeztünk a belváros zöldövezetébe, a Népkertbe! A 3000 néző befogadására alkalmas sportcsarnok és a két műjégpálya jelenlétének köszönhetően itt zajlik a városi sportesemények színe-java. A nyaranta megrendezésre kerülő Miskolci Vásár is ebben a csodálatos zöld környezetben várja az érdeklődőket. A Népkert egyik sétányán olyan művészek szoborportréit láthatjuk, akiknek a neve Miskolc városához fűződik. Miskolc sétálóutcájában, a Széchenyi utcában áll a város egyik legrégebbi emeletes lakóháza, az egykori barokk kúria, közismert nevén a Rákóczi-ház. A 17. századi épület főbejárata felett látható Aspremont-címer a ház egykori tulajdonosát, Rákóczi Julianna férjét, Aspremont herceget idézi. A Rákóczi-házban kapott helyet a Miskolci Galéria. Falai között Miskolc város híres grafikusainak, többek között Kondor Bélának a műveit tekinthetjük meg. A Galéria épületében rendezik meg a híres Országos Grafikai Biennálét is, mely kétévente várja a látogatókat. A Miskolci Galéria másik intézménye az úgynevezett Petró-ház, ahol Szalay Lajos rajzait tekinthetjük meg. Menjünk át a Deák Ferenctérre! A Deák tér 3. számú épülete, azaz a Feledy-ház a Városi Művészeti Múzeum része. Itt tekinthetjük meg a magyar kortárs képzőművészet egyik meghatározó alakjának, Feledy Gyula Kossuth-díjas, Munkácsy-díjas, Érdemes- és Kiváló Művész kiállítását. A Deák tér másik nevezetessége az ortodox templom. A téren álló görögkeleti ortodox templomot 1785-ben kezdték el építeni, s építése 21 évig tartott. A templomot Közép-Európa legnagyobb, 16 méter magas ikonosztáza díszíti. A templom kegyképét, a Kazáni Fekete Máriát II. Katalin cárnő ajándékozta a magyarországi görög egyháznak. A templom mellett a Magyar Ortodox Egyházi Múzeumot találjuk. A múzeumban őrzik hazánk legértékesebb, leggazdagabb ortodox gyűjteményét. A Rákóczi-házzal szomszédos a belváros legpatinásabb építészeti remeke, a boltozott Sötétkapu, mely a középkori piacteret választja el a Széchenyi utcától. A Népkert közelében találjuk a Kós-házat, melyet Imreh Zsigmond festőművész építtetett Kós Károllyal. Érdekes építészeti megoldás a kertben szabadon álló ház lábazata és kerítése, melyek nyers terméskőből készültek. Miskolc több megyei tájmúzeumot, emlékhelyet, gyűjteményt és kiállítóhelyet összefogó múzeuma a Herman Ottó Múzeum. A múzeum központi épülete a Görgey Artúr u. 28. szám alatt, kiállítási épülete a Papszer u. 1. szám alatt található. A Görgey Artúr utcában kiállított képtár a magyar nemzeti festészet 200 évét mutatja be. A Papszer utcai múzeum érdekessége, hogy egykor itt működött a város első iskolája. Az épület előtt Medgyessy Ferenc Herman Ottó-szobra áll. Gazdag gyűjteményében néprajzi, természetrajzi, ősrégészeti, helytörténeti és őslénytani kiállításokat tekinthetünk meg. A Déryné u. 1. szám alatt egy romantikus, klasszicista és eklektikus jegyeket hordozó épületet találunk, a Miskolci Nemzeti Színházat. Hazánk első magyar nyelvű darabokat bemutató kőszínháza 1823. augusztus 24-én nyitotta meg kapuit, mely jeles alkalomból Kisfaludy Károly A tatárok Magyarországon című darabját tekinthették meg a kedves nézők. Húsz esztendővel az ünnepélyes megnyitó után hatalmas tűzvész tört ki a városban, melynek következtében sok ház leégett. Sajnos, a fényes sikereket elérő színház is a lángok martalékává vált. 1846-ban Cassano József tervei alapján kezdtek neki az újjáépítésnek. A kitartó munkának köszönhetően 1857 szeptemberében végre felavathatták az új Nemzetit a nagyközönség előtt. A színházat azóta is többször felújították, ám az óratornyot eredeti pompájában láthatjuk. S hogy Thália mennyire szívébe zárta a miskolci színházat, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az immár 700 fős Nagyszínház, a 300 fős Kamaraszínház, a 100 fős Játékszín, és az 500 fős nyári színház az év minden szakában vastapstól hangos teltházzal fogadja a vendégeket. (A városi színjátszás mellett számos művészeti és kulturális program közül csemegézhetünk!) A szomszéd házban, a Déryné u. 3. szám kapuján belépve a Színháztörténeti és Színészmúzeum kiállítását tekinthetjük meg. A múzeum a miskolci és a Miskolchoz kötődő színművészeknek állít emléket. A Kazinczy utcai zsinagógát 1856-63 között építették. A sokak által példaértékű építészeti tervezés Ludwig Förster kezeinek munkáját dicséri. Festői környezetbe, a Bükk-hegység kapujába, Miskolc mellé (Diósgyőr) épült a gótikus várból, kolostorból és jobbágyfaluból álló épületegyüttes. A történelmi jelentőségű várkastély kecsesen nyújtózkodó romjai a Szinva-patak völgyében található szikladombon magasodnak. A napjainkban látható vár helyén a honfoglalás előtti időkben még gyűrű alakú földvár állt. A városrész neve is innen származik: geuru, gürü, gyűrű, azaz győr. A későbbi kővárat Ernye bán építtette a 13. században, 1243-1252 között, ám miután fiai csatlakoztak a Károly Róbert elleni lázadókhoz, fej-és jószágvesztés címen királyi birtokká vált. Királyaink közül Nagy Lajos és Mátyás is többször tartózkodtak a palotában. Nagy Lajos sokszor udvarával együtt költözött a várba, Mátyás pedig szívesen vadászott a vadregényes táj sűrű erdeiben. Mátyás uralkodása alatt építették ki a külső várfalövet és a vizesárok ellenfalát, továbbá a palota reneszánsz díszítményei is ekkor készültek el. Erre utal a díszesen faragott Mátyás-címer, amelyet a külső vár többszintes kaputornyának megmaradt faltömbjére helyeztek. Az 1340-es évektől kezdve a birtok hosszú évekig királynéi javadalom, vidéki rezidencia volt. Elsőként Károly Róbert felesége, Lokietek Erzsébet kapta meg a birtokot, őt követte Zsigmond király második felesége, Czillei Borbála. Mátyás király mindkét arájának, a fiatalon elhunyt Podjebrád Katalinnak, majd Aragóniai Beatrixnak is ezzel a birtokkal kedveskedett. Az utolsó királynői birtokos II. Lajos felesége, Habsburg Mária volt a vár történelmében. Látnivalók: A diósgyőri vár tavasztól őszig változatos eseményeknek, színes programoknak ad helyet. Az állandó és időszaki kiállítások mellett itt láthatjuk Közép-Európa legtöbb viaszfigurából álló, összesen 67 darabos történelmi panoptikumát. Érdemes körbemennünk a kazamatákban elhelyezett panoptikum viaszfigurái között, mely hat életképben mutatja be a 14. századi virágzó középkor életét. Betekinthetünk a középkori királyok életébe, megtudhatjuk, hogyan öltözködtek királyaink és királynéink, miként zajlottak le a híres lovagi tornák, vásárok, középkori mulatságok. Az észak-keleti toronyban egy másik panoptikumot, az 1381. évi turini békekötés ratifikálását megörökítő panoptikum várja az érdeklődőket. A rondellában a Középkori Európa Fegyver- és Páncéltörténete c. kiállítás emléktárgyai tekinthetők meg. Még ma is működő éremverő golyóprés (emlékérem legyártására alkalmas csavaros verőgép), valamint kézi éremverő vendégei lehetünk az észak-nyugati toronyban. Az ötszögletű olaszbástyán látható a 16. századi díszágyú másolata. Az észak-nyugati toronyból ugyan nem történelmi, de mindenképpen lenyűgöző látványosság vár ránk: a felfelé kígyózó lépcsőket megmászva lélegzetelállító panorámában lehet részünk. A diósgyőri vár nyugati bejáratánál található elővár egyik épületében élt másfél évtizedig a magyar színjátszás egyik legkiemelkedőbb alakja, Déryné Széppataki Róza. Az egykori primadonna otthonában (ma Déryné-ház) színvonalas szolgáltatásokkal, gazdag italválasztékkal és ínyencségekkel, valamint sok más különlegességgel várják a vendégeket, akik akár az éjszakát is itt tölthetik.

 

GASZTRONÓMIA

FÜRDŐKULTÚRA

JELLEMZŐ PROGRAMOK

KULTÚRA